Vertikális

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>B.Zsoltbot 2025. január 30., 20:45-kor történt szerkesztése után volt. (Jegyzetek: források -> jegyzetek, wp clean AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A vertikális vagy függőleges irány a nehézségi erő irányával párhuzamos irányt jelöli. A vertikális irányt (szélcsendes helyen) legegyszerűbben a függőón jelöli ki,[1] a geodéziai gyakorlatban a vízmértékkel pontosabban meghatározható vízszintes irányból származtatják. A vertikális irány általában csak hozzávetőlegesen egyezik meg a Föld középpontja irányába mutató vektorral. Ezt két hatás módosítja:

  • A Föld felszínén tartózkodó megfigyelőhöz rögzített koordináta-rendszerben az erőtér nem konzervatív, ebben centrifugális erő is fellép. Ez az erővektor a gravitációs erő vektorához adódik és a (sarkok kivételével mindenütt) kissé módosítja az eredő erőt irányban és nagyságban.
  • A Föld felszínén maga a gravitációs erő iránya sem a Föld középpontjában összetartó irány, mivel a föld mélyén eltemetett nagy sűrűségű testek (pl. vasérctelepek) gravitációs hatásukkal módosítják a teret. A geofizikában használt Eötvös-inga épp ennek a jelenségnek az érzékelésével képes kimutatni felszín alatti geológiai képződményeket. Az ebből a hatásból eredő eltéréseket nevezzük függővonal-elhajlásnak.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Ebből származik a függőleges irány helyi eltérését leíró fogalom, az ún. függővonal-elhajlás elnevezése.

Források