Kenessey Béla (építőmérnök)
Kenessey Béla | |
Született | 1866. október 26. Iváncsa |
Elhunyt | 1936. március 22. (69 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | építőmérnök |
Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
Kenesei Kenessey Béla (Iváncsa, 1866. október 26.[2] – Budapest, 1936. március 22.)[3] építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakja.
Felmenői, családja
Veszprém vármegye régi nemesi családjából, a Küngösön is birtokos kenesei Kenessey családból származik. A kenesei Kenessey nemzetség 1928-ban tartott első nemzetségi gyűlésén a család jelenlévő férfi tagjai nemzetségfővé választották, a tisztségét haláláig töltötte be. Édesapja, kenesei Kenessey János (Küngös, 1802. – Küngös, 1836. december 23.)[4] közbirtokos és nemes Szomjú Veronika fia, kenesei Kenessey Fülöp (Küngös, 1836. január 13.[5] – Budapest, 1906. június 19.)[6] közbirtokos, MÁV díjnok. Édesanyja, hajdúszoboszlói Bédy József (1810. – Iváncsa, 1885. július 22.)[7] közbirtokos, megyebizottsági tag lánya, hajdúszoboszlói Bédy Zsuzsanna. Apai nagyanyja révén Vikár Béla magyar etnográfus, műfordító, a Kalevala műfordítójának másodfokú unokatestvére. Feleségével, pottyondi és csáfordi Pottyondy Gusztáv ( – Szombathely, 1907. március 7.)[8] MÁV üzletvezető és Wacha Emília pottyondi és csáfordi Pottyondy Aranka (1871. – 1934.) nevű lányával Budapesten 1893. október 25-én kötött házasságot.[9] Gyermekei:
- Béla (Brassó, 1894. december 5. – ) gazdatiszt
- Mária (Szombathely, 1901. november 7. – )
- György (Brassó, 1906. február 21. – )
- László Gusztáv (Brassó, 1907. június 28. – )
Tanulmányai
Középiskolai tanulmányait a Budapest II. kerületi állami főreáliskolában végezte. Mérnöki oklevelét 1889 júniusában a Királyi József Műegyetemen szerezte meg.
Munkássága
Egyetemi tanulmányait követően 1890-től különböző kerületi kultúrmérnöki hivataloknál működött Budapesten, Brassóban, Szombathelyen, Székesfehérváron és Komáromban. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet komáromi szervezete 1916-ban elnökévé, a székesfehérvári szervezet pedig 1921-ben alelnökévé választotta. 1923-ban a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal éléről hívták be az Országos Vízépítési Igazgatósághoz, ahol 1924-től nyugalomba vonulásáig, 1927-ig a Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Ügyosztályának vezetője volt. Választmányi tagja volt a Magyar Meteorológia Társaságnak. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Vízépítési Szakosztályának 1934 márciusától volt elnöke. Műszaki teljesítményei mellett elsősorban a vízügyi szakirodalom fejlesztésében vállalt szerepe a leginkább említésre méltó. 1928-tól a haláláig a Vízügyi Közlemények szerkesztője, ezáltal a vízügyi-kultúrmérnöki szakirodalmi ismeretterjesztés irányítója volt. A Köztelek folyóirat munkatársaként a Kvassay Jenő által vezetett vízügyi szolgálat szóvivője, vízrajzi, vízgazdálkodási és vízjogi tanulmányai is jelentősek. A lefolyási tényezőt ma is táblázatai alapján számítják. Személyében megtestesült az elméleti és gyakorlati műszaki kérdésekben egyaránt tájékozott nagy műveltségű mérnök.
Halála
Kenessey Béla 1936. március 22-én Budapesten hunyt el. A Farkasréti temetőben található sírját, ismeretlen időpontban megszüntették.
Főbb munkái
- A Balaton vízszintjét szabályozó Hekler Károly által tervezett siófoki vasbeton zsilip építésének munkavezetője (1890-1891).
- Hazánkban az első rendszeres talajvízszint megfigyelések az irányítása alatt 1908-ban Ógyallán kezdődtek.
- Foglalkozott a Nádor-csatorna Társulat műszaki ügyeinek felülvizsgálatával.
- Felügyelte a Sió szabályozását (1925).
Főbb művei
- A Balaton (Budapest, 1928)
- Az árvizek számítása csapadékból (Budapest, 1928)
- A jövedelmező permetező öntözés tényezői (Budapest, 1929)
- Láplecsapolás és lápkultúra (Budapest, 1929)
- A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közigazgatási jelentősége (Budapest, 1931)
- Az Alföld állítólagos kiszárítása, elszikesítése és öntözésének kérdése (Budapest, 1931)
- Vízgazdálkodás (Budapest, 1931)
- Az öntözés néhány kérdése (Budapest, 1933)
- Vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelésben. Gazdák és mérnökök számára (Budapest, 1933)
- A permetező öntözés (Budapest, 1934)
- Az Alföld vízgazdálkodása (Budapest, 1934)
Származása
kenesei Kenessey Béla (Iváncsa, 1866. október 26.[2] – Budapest, 1936. március 22.)[3] építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos |
Apja: kenesei Kenessey Fülöp (Küngös, 1836. január 13.[5] – Budapest, 1906. június 19.)[6] közbirtokos, MÁV díjnok |
Apai nagyapja: kenesei Kenessey János (Küngös, 1802. – Küngös, 1836. december 23.)[4] közbirtokos |
Apai nagyapai dédapja: kenesei Kenessey János |
Apai nagyapai dédanyja: Szigethy Terézia ( – 1854. április 8.) | |||
Apai nagyanyja: nemes Szomjú Veronika |
Apai nagyanyai dédapja: nemes Szomjú Sámuel (Csajág, 1779. – Csajág, 1831.) | ||
Apai nagyanyai dédanyja: nemes Buzás Zsófia | |||
Anyja: hajdúszoboszlói Bédy Zsuzsanna |
Anyai nagyapja: hajdúszoboszlói Bédy József (1810. – Iváncsa, 1885. július 22.)[7] közbirtokos, megyebizottsági tag |
Anyai nagyapai dédapja: | |
Anyai nagyapai dédanyja: | |||
Anyai nagyanyja: | Anyai nagyanyai dédapja: | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: |
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ 2,0 2,1 Kenessey Béla születése, Iváncsa ref. születési anyakönyve, 35/1866. folyószám.
- ↑ 3,0 3,1 Kenessey Béla halála, Budapest XI. kerület polgári halotti anyakönyve, 49/1936. folyószám.
- ↑ 4,0 4,1 Kenessey János halála, Csajág ref. születési anyakönyve, 1836.
- ↑ 5,0 5,1 Kenessey Fülöp születése, Csajág ref. születési anyakönyve, 1836. folyószám.
- ↑ 6,0 6,1 Kenessey Fülöp halála, Budapest V. kerület polgári halotti anyakönyve, 325/1906. folyószám.
- ↑ 7,0 7,1 Bédy József gyászjelentése, 1885.
- ↑ Pottyondy Gusztáv gyászjelentése, 1907.
- ↑ Kenessey Béla és Pottyondy Aranka házassága, Bp. Kálvin téri ref. templom házassági anyakönyve, 388/1893.
Források
- Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990. – Kenessey Béla (1866-1936)
- Fejér László: Kenessey Béla (1866-1936) életrajza a Fejér Megyei Mérnöki Kamara honlapján