Vöröshasú pitta

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>CommonsDelinker 2023. április 17., 18:44-kor történt szerkesztése után volt. (Robot: Red-bellied_Pitta_-_Luzon_-_Philippines_H8O8963_(16302644044).jpg cseréje a következőre: [[c:File:Philippine_Pitta_-_Luzon_-_Philippine)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Vöröshasú pitta
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Család: Pittafélék (Pittidae)
Nem: Erythropitta
Faj: E. erythrogaster
Tudományos név
Erythropitta erythrogaster
(Temminck, 1823)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vöröshasú pitta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröshasú pitta témájú kategóriát.

A vöröshasú pitta (Erythropitta erythrogaster) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pittafélék (Pittidae) családjába tartozó faj.[1]

Rendszerezése

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland ornitológus írta le 1823-ban, a Pitta nembe Pitta erythrogaster néven.[2] Egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják.[3]

Előfordulása

A Fülöp-szigetek területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, cserjések, folyók és patakok környékén valamint ültetvények és másodlagos erdők. Állandó nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Testhossza 16–18 centiméter, testtömege 46–70,4 gramm.[2]

Életmódja

Általában a talajon vagy bokrok között található, ahol táplálékát keresi. Gerinctelenekkel, csigákkal és gyümölcsökkel táplálkozik. Leginkább csigákat fogyaszt, melyeket a csőrébe fog és a kövekhez ütögetve feltöri a házukat. A költési időszakon kívül magányosan él.

Szaporodása

A talajra, aljnövényzet közé rejti gömb alakú fészkét. A fészek bejárata oldalról nyílik. fészkét belülről finom rostokkal béleli. A tojó 2–4 tojást rak, amelyeket a párjával felváltva költ ki 17 nap alatt. A szülők közösen etetik a fiókákat, melyek két hét múlva hagyják el a fészket.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  2. 2,0 2,1 Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  3. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  4. 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. december 29.)

Források

További információk