XIII. Ptolemaiosz
XIII. Ptolemaiosz | |
![]() | |
Egyiptom fáraója | |
Uralkodási ideje | |
Kr. e. 51 – Kr. e. 47 | |
Elődje | XII. Ptolemaiosz |
Utódja | XIV. Ptolemaiosz |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Ptolemaida-dinasztia |
Született | Kr. e. 62/61 Egyiptom |
Elhunyt | Kr. e. 47. január 14. (14 évesen) Nílus |
Édesapja | XII. Ptolemaiosz |
Édesanyja | egyiptomi nő |
Testvére(i) |
|
Házastársa | VII. Kleopátra |
Gyermekei | nem voltak |
A Wikimédia Commons tartalmaz XIII. Ptolemaiosz témájú médiaállományokat. | |
XIII. Ptolemaiosz (görögül Πτολεμαίος, Kr. e. 61 – Kr. e. 47. január 14.), az ókori Egyiptom tizenharmadik királya a Ptolemaidák közül (uralkodott Kr. e. 51-től haláláig), XII. Ptolemaiosz gyermeke volt.
Élete
Apja halálakor mindössze tízesztendős volt, és nővérével, az akkor tizennyolc éves VII. Kleopátrával közösen uralkodott, akit egyiptomi szokás szerint feleségül vett. Apjuk végrendelete értelmében a római senatus felügyelte a zökkenőmentes hatalomátvételt, Pompeius pedig, mivel annak idején segített Aulétésznek visszaszerezni a hatalmat, a király gyámja lehetett. Hogy a kiskorú királyt teljesen befolyásuk alá vonják, kegyencei – Potheinosz kincstárnok, Theodotosz, a király nevelője és Akhillasz, a fővezér – Kr. e. 48-ban elűzték Kleopatrát. Az energikus királyné Szíriába menekült, ahol hadsereget gyűjtött és betört Egyiptomba. A két sereg Pelusiumnál találkozott, de még nem került sor összecsapásra, amikor a pharszaloszi csatát követően Pompeius partra szállt, hogy védencénél keressen menedéket riválisa, Caesar elől, de a miniszterek parancsára még azelőtt meggyilkolták, hogy beszélhetett volna Ptolemaiosszal. Caesar hamarosan megérkezett, és úgy döntött, maga rendezi a Róma számára életbevágó fontosságú „éléstár”, Egyiptom helyzetét. Ő azonban hamarosan az elé siető, fiatal Kleopatra befolyása alá került – nemsokára gyerekük is született, Caesarion –, úgyhogy Ptolemaiosz miniszterei megpróbáltak végezni vele. Alexandriában lázadást robbantottak ki a római hadvezér ellen, és Pelusiumból titokban kivonták a hadsereget. Caesart felkészületlenül érte a támadás, de maroknyi híve élén kitartott. A városi harcokban égett le a híres alexandriai könyvtár. Ptolemaiosz eleinte Caesar foglya volt, de később elengedték, hogy lecsillapítsa a tömegeket – ehelyett ő az élükre állt. Nemsokára Caesart megsegítendő Pergamoni Mithridatész szíriai hadakkal indult Egyiptomba. Ptolemaiosz a Nílus partján foglalta el állásait, készülve a támadásra, ám mielőtt Mithridatész megérkezett volna, Caesar váratlanul a nyomába eredt és legyőzte. A menekülő egyiptomi uralkodó a Nílusba fulladt. A trónon Kleopatra új férje, egyben öccsük, XIV. Ptolemaiosz követte.
Források
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 171. o. ISBN 963-9257-14-1
- Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig. 2005, Osiris, ISBN 963-389-799-8
- Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).
Irodalom
- Werner Huß: Ägypten in hellenistischer Zeit. Beck, München 2001, ISBN 3-406-47154-4
- Günther Hölbl: Geschichte des Ptolemäerreiches. Politik, Ideologie und religiöse Kultur von Alexander dem Großen bis zur römischen Eroberung. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 1994, ISBN 3-534-10422-6
- Marco Frenschkowski: PTOLEMAIOS XIII. In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL), 7. kötet, Bautz, Herzberg 1994, ISBN 3-88309-048-4, 1044. hasáb
Előző uralkodó: XII. Ptolemaiosz |
Következő uralkodó: VII. Kleopátra XIV. Ptolemaiosz |