Telegdi-Róth Lajos

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Porribot 2025. február 28., 19:58-kor történt szerkesztése után volt. (Munkássága: link kékítés AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Telegdi-Róth Lajos
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
GyermekeiTelegdi-Roth Károly
Foglalkozásageológus
SírhelyeFiumei úti sírkert (43-1-27)[2]

Telegdi-Róth Lajos (Brassó, 1841. szeptember 10.Budapest, 1928. április 16.[3][4]) geológus, a földtani térképezés szakértője. Fia, Telegdi-Roth Károly (1886–1955) magyar geológus, paleontológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Életpályája

Telegdi Róth György Ágost és Petter Jozefin fiaként született. Gyerekként tanúja volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek; a brassói vár bombázásának és az orosz inváziónak. 1851-ben családjával Bécsbe utazott. A középiskoláját Bécsben járta ki. A bányászati és kohászati akadémiát Freibergben (1860) és Leobenben (1862) végezte el. Utána Witkovitzban a Rothschild Műveknél (1864–1866), Bécsben a Geologische Reichsanstaltnál (1867) és a kolozsvári bányaigazgatóságon dolgozott. 1867–1870 között a Pénzügyminisztérium bányászati osztályának gyakornoka volt. 1868-ban III. osztályú bányászati számtiszt lett. 1870–1871 között a Magyar Állami Földtani Intézet gyakornoka, 1871–1872 között segédgeológusa, 1872–1883 között osztálygeológusa, 1883–1913 között főgeológusa volt. 1894-ben főbányatanácsosi címet kapott. 1901–1904 között a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke, 1912-től tiszteletbeli tagja volt. 1913-ban nyugdíjba vonult. 1927-ben magyar királyi bányaügyi főtanácsosi címet kapott.

Munkássága

Munkásságának középpontjában a földtani térképezés volt. Fontos eredményeket ért el a magyarországi kőolaj- és kőszénkutatás terén. A kosdi szénterület, a zsibói és recski kőolajterületek feltárása is hozzá köthető. Több tudományos dolgozata jelent meg a Földtani Közlönyben és a Földtani Intézet évi jelentéseiben. Sírja a Fiumei úti sírkertben található (43-1-27).[5]

Művei

  • Kismarton vidéke (Budapest, 1883)
  • Erdélyrészi Érchegység Keleti széle (A Földtani Intézet évi jelentései, Budapest, 1903–1906)
  • Az erdélyrészi medence földtani alkotása (A Földtani Intézet évi jelentései, Budapest, 1907–1910)

Díjai

  • III. osztályú vaskoronarend (1909)

Jegyzetek

Források

További információk