Akáclevél-sátorosmoly

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>TurkászBot 2018. július 6., 16:35-kor történt szerkesztése után volt. ({{Sablon:Taxonbar}} terítése, nyolcadik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Akáclevél-sátorosmoly
Akáclevél-sátorosmoly hernyója a foltakna közepén
Akáclevél-sátorosmoly hernyója
a foltakna közepén
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Tineoidea
Család: Keskenyszárnyú molylepkefélék (Gracillariidae)
Nem: Macrosaccus
Faj: M. robiniella
Tudományos név
Macrosaccus robiniella
(Clemens, 1859)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Akáclevél-sátorosmoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Akáclevél-sátorosmoly témájú médiaállományokat és Akáclevél-sátorosmoly témájú kategóriát.

Az akáclevél-sátorosmoly (Macrosaccus robiniella korábban Phyllonorycter robiniella) a valódi lepkék (Glossata) közé sorolt keskenyszárnyú molylepkefélék (Gracillariidae) családjának egyik, Magyarországon is élő faja.

Elterjedése, élőhelye

Észak-amerikai faj, amit az 1990-es évek elején hurcoltak be Európába, ahol 1993 óta tudunk jelenlétéről. Svájcban, Olaszországban, Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon dokumentálták előfordulását.

Megjelenése

A lepke kávébarna színű szárnyát világosabb, ék alakú foltok díszítik. A szárny fesztávolsága 6–8 mm.

Életmódja

Általában két nemzedéke van, de hosszú, meleg nyarakon egy harmadik is kifejlődhet. A hernyók aknájukban bábozódnak. Régebbi ismeretek szerint a bábok telelnek át a levélben, újabb megfigyelések szerint az imágó telel át, főleg a fák kérge alatt. Egyetlen tápnövénye az akác, a hernyó a levél fonákján rág foltaknát. A felső akna ritka, de előfordul, és nagy ritkán több hernyót is találhatunk egy-egy aknában.

További információk