Biológiailag másodlagos matematikai képességek

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>B.Zsoltbot 2025. január 30., 21:08-kor történt szerkesztése után volt. (Jegyzetek: források -> jegyzetek, wp clean AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A biológiailag másodlagos matematikai képességek azok a kultúraspecifikus kognitív képességek, amelyeket következtetés útján, vagy másoktól (pl. tanárok, szülők) tanulva sajátítunk el.[1] A számolási képességeknek több olyan eleme is van, amely tanulás során fejlődik ki, tehát biológiailag másodlagos, és általában a nyelv által közvetített. Ezek elsajátítására az egyik fő forrás a szülőktől való tanulás (így sajátítjuk el például a számok neveit), illetve az iskolai oktatásban megszerzett ismeretek. Így jutunk el ahhoz az aritmetikai ismeretrendszerhez, amellyel felnőttkorban rendelkezünk, és amely rendszerezett, valamint hierarchikusan épül fel. Ide tartozik többek között a matematikai érvelés, vagy a problémamegoldás. Minél több időt töltünk el matematikai tanulmányokkal, annál jobbak leszünk ezekben a feladatokban. Mivel a társadalmi, kulturális sajátosságok nagyon eltérőek lehetnek (és velük együtt az oktatási elvek is), amelyek nagyban befolyásolhatják a másodlagos képességek kialakulását és fejlődését, és így magyarázatot adnak a kultúránként eltérő másodlagos képességekben mutatkozó teljesítményre. Ezekkel a képességekkel függ össze a matematikai szorongás is, amely az a fajta szorongás, amit a ténylegesen meglévő matematikai készségeinktől függetlenül a képességeink iránt érzünk, és amelyért részben az iskolarendszer egyes sajátosságai tehetők felelőssé.

Jegyzetek

  1. Márkus Attila (2007) Számok, számolás, számolászavarok. Pro Die Kiadó, Budapest.