Szalay Károly (színművész, 1874–1926)

Szalay Károly
Született	1874. április 15. Pécs
Elhunyt	1926. május 26. (52 évesen)
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész
Sablon Wikidata Segítség

Szalay Károly, Szekeres (Pécs, 1874. április 15. – Budapest, 1926. május 26.) színész, színházi ügyelő.

Életútja

Szalay Károly és Misetics Anna fiaként született. A színipályára Somló Sándor, a Színiakadémia igazgatója nevelte, 1898-ban végezte el Solymosi Elek színiiskoláját. Mezei Kálmán színtársulatához szerződött Nyitrára, azután Makó Lajoshoz Debrecenbe, majd 1897-ben a szegedi színház tagja lett. Előbb ifjú szerelmeseket játszott, később a jellem és társalgási szerepkörbe lépett. Ezután ügyelő lett és 1911-ben felkerült a Népoperához. Mint pontos, lelkiismeretes ügyelőt 1921-ben a Renaissance Színház is meghívta, onnan egy év után a Vígszínház szerződtette. Szalay élete végéig ügyelősködött a színpadon, csak néhanapján játszott el egy-egy kis szerepet, így például Bakonyi Károly Sárga kesztyű című darabjában. Színdarabokat is írt, főként népszínműveket, amelyek közül egyet-kettőt a vidéki színházakban színre is vittek. Munkás életének minden napját a színpadon töltötte el, amelynek dalos világában halála előtt három héttel lett beteg. Bevitték a Rókus Kórházba, de segíteni már nem lehetett rajta, halálát cukorbaj okozta. Felesége Schilling Olga Lucia Ágnes volt.

Színművei

• Erdős Julcsa, népszínmű, 3 felv. 1908. december 15-én adták elő Szegeden.
• Uj élet, társadalmi színmű. 3 felv. A Nemzeti Színház Mészáros-pályázatán dicséretet nyert.

Források

• Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
• Esti Kurir, 1926. május 28., 13. old.
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában