Kövér daravirág

Kövér daravirág
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids II;
Rend:	Keresztesvirágúak (Brassicales);
Család:	Káposztafélék (Brassicaceae);
Nemzetség:	Daravirág (Draba); L.
Faj:	D. lasiocarpa;
Tudományos név
	Draba lasiocarpa; Roch.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kövér daravirág témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kövér daravirág témájú kategóriát.

A kövér daravirág (Draba lasiocarpa) a káposztafélék családjába tartozó, sziklás-hegyes élőhelyeken megtelepedő, kárpáti-balkáni növény.

Megjelenése

A kövér daravirág 5–15 cm magas, örökzöld, lágyszárú, évelő növény. Félgömb alakú tőlevélrózsát alkotó szürkészöld levelei merevek, 20 mm hosszúak, 1,5-3,5 mm szélesek, szálas-lándzsás alakúak, ritkásan szőrösek. Márciustól május elejéig virágzik. Hosszú, levéltelen száron fejlődő virágzata eleinte fejecskeszerű, majd fürtöt alkot. A virágokon 4 db aranysárga, 4–6 mm hosszú szirom található. Termése 7 mm hosszú, 3 mm széles, serteszőrös becőketermés. Az 1 mm hosszú bibeszál rajta marad a termésen. Kromoszómaszáma 2n=16. A szintén tömött tőlevélrózsát fejlesztő, hasonló élőhelyő kövirózsákról (kövirózsa (Sempervivum)) és a fürtös kőtörőfűtől (Saxifraga paniculata) abban különbözik, hogy levelei kevéssé pozsgásak és hosszú, merev szőrei vannak; ezen kívül virága sárga és négytagú.

Elterjedése és termőhelye

A Kárpátokban és a Balkán-félszigeten honos. Magyarországon a Bükk, Pilis, Budai-hegység, Gerecse, Vértes, Bakony, Balaton-felvidék és Keszthelyi-hegység térségeiben vannak állományai. Sziklagyepek, pusztafüves lejtők, karsztbokorerdők, karszterdők növénye. Mészkedvelő. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.