Zemplényi Tivadar

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>BinBot 2025. február 25., 13:42-kor történt szerkesztése után volt. (Kategóriacsere (helyesírás))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Zemplényi Tivadar
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Eperjes
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • művésztanár
IskoláiMüncheni Képzőművészeti Akadémia
SírhelyeFiumei úti sírkert (32-1-97)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Zemplényi Tivadar témájú médiaállományokat.

Siófoki pásztorok

Zemplényi Tivadar, Zempliner Tivadar Volfgang Antal[2] (Eperjes, 1864. október 31.[3]Budapest, 1917. augusztus 22.)[4] magyar festő, művésztanár, a müncheni akadémikus stílus képviselője.

Életpályája

Zemplényi Gusztáv és Kaszanyiczky Mária fiaként született. A Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly voltak a tanárai. Ezután Münchenben Hacklnál és Löfftznél tanult. Miután hazatért, Nagybányán, később Szolnokon dolgozott. Hírnevét az alapozta meg, hogy Templomban című művét, amelyet 1890-ben a Műcsarnokban állított ki, az uralkodó, I. Ferenc József vásárolta meg. 1903-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Ugyanebben az évben vették fel a Madách szabadkőműves páholyba is.[5] 1918-ban rendezték meg a hagyatéki kiállítását a Nemzeti Szalonban.

Családja

Felesége Lechner Margit (1873–1957)[6] volt, Lechner Gyula és Uhink Mária Antónia lánya. Gyermekei:

  • Zemplényi Tivadar (1896–1920)
  • Zemplényi Ilona (1898–?). Férje Krúdy Gyula (1900–1962), Krúdy Gyula és Spiegler Bella fia.
  • Zemplényi Zoltán (1900–1975)[7]
  • Zemplényi Irén Katalin (1903–1975)

Díjai, elismerései

  • Számos díj mellett 1911-ben elnyerte a Nemzeti Szalon aranyérmét, majd állami aranyérmet nyert.

Ismertebb művei

  • Templomban
  • Szegény asszony otthona
  • Búcsúsok
  • Zarándoknő
  • Tehenek a patakban

Ismertebb tanítványai

At the beach

Irodalom

  • Szana Tamás: Z. T. (Magy. Salon, 1894, dec.)
  • Lyka Károly: Z. T. (Művészet, IV., 1905)
  • Gerő Ödön: Z. T. (Művészeti krónika, II., 1905. 4. sz.)
  • Rózsa Miklós: Z. T. (A Hét, 1917)
  • D.: Z. T. (Budapesti Szemle, 1917)

Jegyzetek

Források

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Palatinus 1939-II: Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939.