Báthori Miklós (országbíró)
| Báthori Miklós | |
| A Magyar Királyság országbírója | |
| Hivatali idő 1568. március 3. – 1584. december 17. | |
| Előd | Bánffy István |
| Utód | Báthori István |
| Született | 1520 körül nem ismert |
| Elhunyt | 1584. december 17. Ecsed |
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Szülei | Báthori András |
| Foglalkozás | politikus |
Ecsedi Báthori Miklós (1520 körül – Ecsed, 1584. december 17.) országbíró.[1]
Élete
Ecsedi Báthori András (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, András (Bonaventura) ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.[2] Itáliában tanult. 1551-ben apósával együtt harcolt Becsénél. Eredetileg János Zsigmond híve volt, de 1561-ben testvére, András unszolására átállt Ferdinándhoz. 1563-ban részt vett I. Miksa koronázásán. 1563-ban Szabolcs és Szatmár, 1567-ben Somogy vármegye főispánja lett. 1564 János Zsigmond megostromolta őt Ecseden, de ígéretei következtében az ostromot félbehagyta. 1568-ban I. Miksa országbíróvá nevezte ki, amely tisztséget élete végéig viselte. 1570-ben gyanúba keveredett a Dobó–Balassa-féle összeesküvés kapcsán, de sikerült tisztáznia magát. 1570-ben leverte Karácsony György népi-vallásos mozgalmát.[2] 1574-ben felborult kocsijával és mindkét lábát eltörte, de súlyos balesete ellenére még tíz évet élt.[2]
Családja
Losonci István temesvári kapitány egyik lányát, Fruzsinát vette feleségül.[1]
Jegyzetek
| Elődje: Báthori András |
Utódja: Báthori István |
.svg)
.svg){kind=small}