Lődi Ferenc
Innen: Hungaropédia
| Lődi Ferenc | |
| Született | 1926. május 6. Szeged |
| Elhunyt | 1997. december 11. (71 évesen) nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | könyvtárigazgató (1954–1955, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár) |
| Iskolái | Szegedi Tudományegyetem (–1953) |
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | |
Lődi Ferenc (Szeged, 1926. május 6. – 1997. december 11.) költő, újságíró. Eredeti szakmája vasesztergályos. A Szegedi Tudományegyetemre járt, ahol 1953-ban végzett, magyar nyelv és irodalom szakos tanárként. 1954-55-ben a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár igazgatója volt, ezután 1981-ig dolgozott újságíróként a Délmagyarország című napilapnak. Az Szeged koszorús költője volt.[1] A Délmagyarország művelődéspolitikai rovatában dolgozott, a lapban versei is megjelentek. 1960-ban a lap 50. évét ünnepelték, az ebből az alkalomból kiadott kötetben szerepelt Sorok a pártról című verse.
Kötetei
- Szeged: versek (1950)
- Így akarom (versek, 1950)
- Szeged: elbeszélő költemény (1952)
- Ivánka: elbeszélő költemény (1953)
- Érlelő évek (1955)
- Nehéz hűségben: versek (1959)
- Lepketánc (versek, 1962)
Jegyzetek
Források
- Időutazás a Délmagyarral Archiválva 2009. július 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Péter László: Az én besúgóim - F-dossziém