Kovács Ágnes (néprajzkutató)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Hkoala 2024. szeptember 28., 15:02-kor történt szerkesztése után volt. (Kötetei)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Kovács Ágnes
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Kolozsvár
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaLengyel Dénes
GyermekeiLengyel László
SzüleiFerenczy Zsizsi
Szentimrei Jenő
Foglalkozásanéprajzkutató
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1944)
SírhelyeFarkasréti temető (21/2-2-138)[1][2]

Kovács Ágnes (Kolozsvár, 1919. október 31.Budapest, 1990. január 30.) néprajzkutató.

Életútja

Középiskoláit a kolozsvári 3. sz. Középiskolában (jelenleg Apáczai Csere János Elméleti Líceum) végezte 1957-ben [3] Szentimrei Jenő leánya, Szentimrei Judit testvére, Lengyel Dénes irodalomtörténész neje, Lengyel László közgazdász, politológus anyja.[4] Középiskolát szülővárosában a Református Leánygimnáziumban végzett (1938), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karán néprajz szakos diplomát szerzett (1944). Budapesten a Kelet-európai Tudományos Intézet, majd a Néprajzi Múzeum, 1963-tól az MTA néprajzi kutató csoportjának tudományos munkatársa. A kalotaszegi Ketesd mesekincse c. válogatása az Erdélyi Múzeumban (1944/3) jelent meg. A mesekutatásról s a mesegyűjtés módszereiről szóló tanulmányai szakfolyóiratokban láttak napvilágot; több népmesegyűjtemény és népijáték-ismertetés szerzője. Kidolgozta a magyar állatmesék típusmutatóját, majd a készülő magyar népmesekatalógus tipológiáját. Népmesegyűjtés, mesekiadás c. cikkét a Korunk (1959/2) közölte, ugyanitt (1960/2) Kiel-Koppenhága-Bukarest c. alatt az első nemzetközi mesekutató kongresszusról számolt be s a romániai Folklór Intézetben tett látogatása nyomán a román-magyar összehasonlító mesevizsgálat szükségére figyelmeztetett.

Kötetei

  • Kalotaszegi népmesék I-II (Budapest, 1943);
  • A kalotaszegi Ketesd mesekincse (ETF 188. Kolozsvár, 1944);
  • Székely népköltési gyűjtemény I-II (Gergely Pállal, Budapest, 1956);
  • A rátótiádák típusbemutatója (Budapest, 1966);
  • A tűzmadár (Benedek Elek Magyar mese- és mondavilág c. gyűjteményének új kiadása. III. kötet, szöveg- és szómagyarázatokkal, befejező tanulmánnyal. Budapest, 1989).

Díjak, kitüntetések

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek