Mátra (motorkerékpár)
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
A Mátra Urbach László által 1939 és 1949 között gyártott „kismotorkerékpár” a magyar motorkerékpár-ipar egyik legnagyobb sikertörténete.
Urbach László 1937-ben határozta el, hogy segédmotoros kerékpárt készít. Először a Turul nevet választotta, ám végül a sokkal politikamentesebb Mátra mellett döntött. A gyártás 1939-től kezdődött.
A kezdetek
A munka Urbach László Hunyadi tér 12. alatt lévő kereskedésében kezdődött. A ház pincéjében volt egy műhely, néhány szerszámgéppel. Elsőként egy 100 cm³-es változat készült el, majd 1941-től a 125-ös is megjelent - Sachs, majd saját gyártmányú motorral. Az új kismotormárka népszerűsítése érdekében versenyeken is indultak. 1939-ben a Millenáris pályán 87,7 km/h átlagos sebességgel magyar sebességi rekordot állítottak fel a 100-as kategóriában. 1939-ben a Gyártás átköltözött a Gömb utcába. 1944. június 16-án a tulajdonos zsidó származására hivatkozva a céget lefoglalták. A Gömb utcai épület 1944-ben kisebb károkat szenvedett.
Az újraszervezéstől a leállásig
1945 tavaszán néhány Győrből visszaszállított megmunkálógép segítségével ismét megnyitott a Hunyadi téri üzlet, de a Mátrák gyártása csak 1947-től folytatódott. A motorok előállítását a MOGÜRT vette át. Az üzem már nem tudta a régi teljesítményt hozni, csupán néhány száz 100-as és 125-ös Mátra készülhetett a háború után. Az 1949. december 19-én bekövetkező államosítást követően pár hét után véget ért a Mátrák összeszerelése.
További információk
A Mátra 100 cm³-es változata az első teleszkópvillával, 3 lóerővel, 2 fokozattal, 1 lánccal rendelkezik. A motorbeszerzést először a Fichtel & Sachs 100-as blokkjainak beépítésével gondolta megoldani, de az SHB-k hazai gyártója, Schweitzer Henrik (SHB=Schweitzer Henrik Budapest) ezt megakadályozta. A rendszám- és vizsgamentes Mátra 100 műszaki adatai: 98 cm³, 3 LE, 3800/min. Furat 50 mm, löket 50 mm, 1:6,5 sűrítés, kétfokozatú, kézi kapcsolású, kulisszás váltómű, Graetzin KF 14-es karburátor, Ignis CM vagy Bosch W175 T1 gyertya, Bosch ULA 16 6V/15 W-os lendkerékmágnes, 6V/7W-os világítás, 20:1 keverék, 2 liter/100 km fogyasztás, 60-65 km/h végsebesség. A hátsó kerék hajtása lánccal. Acélcsövekből hegesztett váz, 8,5 literes üzemanyagtank, teleszkóprugós első villa, hátul szalag-, elöl dobfék, teleszkópos nyeregrugózás, 24-2,25-ös gumiperemes gumik. 37 kg saját tömeg. Gazdag szerszámkészlet és mindenre kiterjedő használati utasítás, rendkívül gondos, minőségi kivitel, meggypiros/ezüst (vagy kívánságra fekete/ezüst) festés. 650 pengő alapár 1939-ben, részletfizetési lehetőséggel. Külön felszerelési tartozékok: csomagtartó, 9,8 literes benzintartály, sebességmérő, hátsó lámpa, zárható kormányrögzítő, dekompresszor stb. Ennél jobban felszerelt és nagyobb teljesítményű kismotorok ebben a kategóriában sem a hazai gyártmányok között (Csepel „Nikkeltankos”, SHB, KMB), sem a külföldi gyártmányok között (NSU Quick, DKW, Jawa Robot, Victoria, Ardie, Phänomen stb.) nem kerültek a magyar piacra. A kis üzem első lelkes munkatársai között volt Pápai István, Vágai István (akit később a „legyőzhetetlen” jelzővel illettek) és Kockás László. A gazdag versenyeredményekkel és tapasztalatokkal rendelkező Urbach László az 1939. május elején rendezett kismotoros országúti versenyen indította először Mátráit Vágaival és Pápaival a nyeregben. A 94 kilométeres verseny fényes Csepel-győzelemmel végződött Puhony Nándorral , aki 67,6 km/h átlagot futott. Vágai hamar kiesett motorhiba miatt, Pápai a 7. helyre vitte be Mátráját. A kudarc nemhogy letörte volna a Hunyadi tér 12. legénységét, inkább további erőfeszítésekre ösztönözte őket. Az éjszakákba nyúló kísérletezés és szerelés hasznát a Millenáris teknőjében rendezett pályabajnokságon aratott győzelem igazolta. Vágai szenzációs, 78 km/h(!) átlaggal, 87 km/h körrekorddal győzött az 5 kilométeres, tizenkét körös távon. A Magyar Kerékpáros Szövetség Országos Kismotoros Csillagtúráján már az első két helyet hozták el a Mátrák. Vágai végzett az élen és dr. Zsótér Bertalan a második helyen az 553 kilométeres távversenyben. A WM Csepel a verseny első díjaként egy Csepel 100-as segédmotort ajánlott fel, a 2. és 3. helyezetteknek pedig egy-egy Csepel kerékpárt. A 100-as felfuttatott gyártásával párhuzamosan folyt a 125-ös Mátra fejlesztése. A 125-ös mindenben örökölte kisebb testvérének jó tulajdonságait és technikai megoldásait. Az Urbach cég legújabb gyártmánya 1940 májusában, a motoros idény előtt mutatkozott be. Az Autó-Motor című lap a mintapéldányt kíméletlen nyúzópróbának vetette alá a budai hegyek útjain. A cikk írója elégedetten állapította meg: „…kettős örömmel kell üdvözölni azt a konstrukciót, mely a két litert alig meghaladó fogyasztás mellett is munkabíró, sőt nyúzásbíró, komoly vérbeli motorkerékpár”. Ez a példány Sachs SM 125-ös motorblokkal volt szerelve. A 125-ös Mátra-Sachs műszaki adatai: 123 cm3, 3,5 LE 3400 1/min-nél, háromfokozatú, kézi kapcsolású váltómű, 6V/15W-os lendkerékmágnes, 6V/15W-os világítás, fogyasztás 2,6 liter/100 km, végsebesség 75-80 km/h, zárt acél csőváz, 8,5 literes üzemanyagtank, teleszkóprugós első villa, teleszkópos nyeregrugózás, 47 kg-os saját tömeg. Gazdag szerszámkészlet, mindenre kiterjedő használati utasítás. Alapár 850 pengő 1940-ben. Tartozékai azonosak a 100-as Mátráéval.