Anderkó Aurél

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Gyurika 2021. január 9., 22:53-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Anderkó Aurél
Született1869. október 14.[1]
Az adatok szerializációja sikertelen
Elhunyt1940. június 2. (70 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásameteorológus
Tisztségeegyetemi tanár (1907–1920)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1891)

Homoródi Anderkó Aurél Sándor Konstantin (Terep, 1869. október 14.Budapest, 1940. június 2.) meteorológus, egyetemi tanár.

Életpályája

Középiskoláját Szatmárnémetiben végezte el. A budapesti egyetemen a matematika-fizika szakból 1891-ben középiskolai tanári diplomát kapott.[2] 1891–1921 között a Meteorológiai Intézetnél dolgozott; 1891–1894 között kalkulátor, 1894–1898 között I. osztályú asszisztens, 1898–1921 között kísérletügyi adjunktusa volt.[2] 1894-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a Budapesti Egyetemen.[2] 1897-ben Németországban tartózkodott tanulmányúton. 1898–1901 között a Meteorológiai Intézet Zivatar Osztályának vezetője volt.[2] 1899–1901 között Franciaországban volt tanulmányúton. 1901–1921 között a Meteorológiai Intézet Prognózis Osztályát vezette.[2] 1907-ben a meteorológia tárgykörben magántanári képesítést kapott.[3] 1907–1920 között a budapesti tudományegyetem magántanára volt.[4] 1913-tól a Nemzetközi Agrármeteorológiai Társaság tagja volt.[2] 1920–1922 között a Szent István Akadémia rendes tagja volt.[4] 1920–1922 között Lengyelországban élt. 1921–1922 között a varsói meteorológiai intézet tudományos munkatársa volt.[2] 1922-ben a Varsói Egyetem professzora; valamint a Lengyel Meteorológiai Társaság elnöke volt. Nyugdíjba vonulásakor hazaköltözött, 1922–1940 között Vácon élt.

Munkássága

Fontos szerepe volt a magyarországi csapadékhálózat megszervezésében. Az ombrometriai osztály vezetőjeként az ún. Anderkó-féle esőmérőket vezette be. Németországi tanulmányútján (1897) Bogdánfy Ödönnel megteremtette a magyar súlyombrográfot, amely a párizsi világkiállításon díjat nyert (1900). Magyarországon az első meteorológus volt, aki egyetemen oktathatott! 37 önálló tanulmánya jelent meg.

Magánélete

1937. június 8-án, Budapesten házasságot kötött Éder Katalin Irén Emiliával (1894-?).[5][6]

Művei

  • Utasítás az ombrometriai állomások felállítása, észlelése és kezelése tárgyában (Budapest, 1895)
  • Adalék az időprognózis elméletéhez (Budapest, 1902)
  • A légnyomás vertikális gradienséről (Budapest, 1905)
  • A légnyomás horizontális gradienséről (Budapest, 1906)
  • A talaj melegének periódusos ingása (Budapest, 1909)
  • A hőmérséklet szakaszos ingása a pseudoisotrop talajban (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914)

Jegyzetek

Források

További információk