Völgységi-patak
| Völgységi-patak | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Vármegyék | Baranya és Tolna vármegye |
| Földrajzi adatok | |
| Vízgyűjtő terület | 555 km² |
| Forrás | Keleti-Mecsek |
| Torkolat | Sió (Sióagárd mellett) → Duna → Fekete-tenger |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Völgységi-patak témájú médiaállományokat. | |
A Völgységi-patak vízfolyás a baranyai Keleti-Mecsekben, illetve Tolna vármegye déli részében. A Kelet-Mecsek északi részének fő vízgyűjtője, a Völgység kistáj legnagyobb vízfolyása. A Hármashegy északi oldalán fekvő Takanyó-völgy feletti forrásokból ered – közülük egyik a Csengő-forrás –, a fő forráságat illetően nincs konszenzus.[1] Hossza mintegy 53 kilométer, medrét egészen Máza határáig nem szabályozták. Malomárkok kísérték, amelyeket legtöbb helyen már feltöltöttek, de egyes helyeken még mindig láthatók.[2] Egyes források vízgyűjtőjéhez kapcsolták a történeti Völgység tájegységet, illetve a valamikori Völgységi járást.
Egyéb nevei
Kárásznál népi neve Gát, Vadárok. Bonyhád környékén Határárok néven is ismert. Szászváron Nagy-gát a neve.
Földrajza
Futása
Három ágból ered. A legnagyobb a Hidasi-völgy patakja, közepes hozamú a csengő-hegyi ág és a legkisebb a Zobákpuszta felől érkező vízfolyás. A vízgyűjtőn igen sok forrás ered, mint például a hidasi-völgyi látványos Csurgó, amelynek vize malm kori szaruköves, kovasavas, táblás, fehér mészkőből ered. A patak észak–déli, majd kelet–nyugati irányú törésvonalon halad és Magyaregregy környékétől Szárászig egybegyűjti a környező vizeket.[3] Hidasnál az Óbánya és Mecseknádasd felől érkező Öreg-patak és egyéb patakok ömlenek bele, Bonyhádnál a Majosi és Apari-patak, Kakasdnál a Rák-patak. Sióagárdtól délkeletre ömlik a Sió–Sárvíz-vízrendszerbe.[3]
Vízgyűjtő területe
Vízgyűjtő területe 555 km². Keletről a Lajvér, délről a Karasica és a Pécsi-víz, nyugatról a Baranya-csatorna, északról a Sió közvetlen vízgyűjtői határolják. [4]
Élővilága
A patakból bizonyítottan kifogott halak:
- Domolykó (Leuciscus cephalus)
- A védett kövi csík (Barbatula barbatula). Ezt a halat a Mecsekben és környékén eddig egyedül a Völgységi-patakban találták meg.
- Fenékjáró küllő (Gobio gobio)
- Fürge cselle (Phoxinus phoxinus)'1
- Naphal (Lepomis gibbosus)[5]
Települések a patak mentén
- Zobákpuszta
- Magyaregregy
- Kárász
- Vékény
- Szászvár
- Máza
- Váralja
- Nagymányok
- Hidas
- Bonyhád
- Szentgálszőlőhegy (Zomba része)
Árvíz
Vízszintje nagy esőzések után úgy meg tud emelkedni, hogy néha árvízveszélyt okoz és védekező intézkedéseket kényszerít ki többek közt Szászvár, Kárász, Magyaregregy és Bonyhád környékén.
Jegyzetek
- ↑ A Csengő-forrás
- ↑ Kárász község honlapja. [2013. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 28.)
- ↑ 3,0 3,1 Szőts Zoltán:A Völgység táji elhatárolása PDF In: Földrajzi Értesítő, LVI. évf. (2007), 3–4. füzet, pp. 169–180.
- ↑ Aujeszky Géza–Peregi Zsolt: A Völgységi patak vízhozamainak hidrológiai vizsgálata a Komló-mézesréti szelvényben. In: Hidrológiai tájékoztató, 1968 június.
- ↑ Sallai Zoltán: Adatok a Mecsek hegység és környéke halfaunájához PDF In: A Puszta, 1998. 1/15, pp. 24-32.
