Vaskos mozsárütőgomba
Vaskos mozsárütőgomba | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||
Clavariadelphus pistillaris (L.) Donk (1933) | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Vaskos mozsárütőgomba témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vaskos mozsárütőgomba témájú médiaállományokat és Vaskos mozsárütőgomba témájú kategóriát. |
A vaskos mozsárütőgomba (Clavariadelphus pistillaris) a Gomphaceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lomberdőkben élő, nem ehető gombafaj.
Megjelenése
A vaskos mozsárütőgomba termőteste 5-25 cm magas, 2-6 cm vastag, alakja felfelé vastagodó bunkószerű, néha oldalról kissé lapított. A teteje kiszélesedő, lekerekített. Színe fiatalon sárgás, bőrszínű, idősen barnássárgás, vörösessárgás. Felülete eleinte sima, később ráncossá, barázdálttá válik. A spóratermő réteg a felső rész felületén található. Húsa fiatalon sajtkeménységű, idősen szivacsos. Színe fehéres, sérülésre lilásbarnává válik. Szaga nem jellegzetes, íze kesernyés. Spórapora fehér. Spórája ellipszis alakú, sima, inamiloid, mérete 11-16 x 6-10 µm.
Hasonló fajok
A lapos mozsárütőgomba teteje lapított és inkább fenyvesekben nő.
Elterjedése és termőhelye
Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka. Lomberdőkben (főleg bükkösökben) él, az avar szerves anyagait bontja. Júliustól októberig terem. Nem ehető, vizsgálták viszont szelén és cink tartalma miatt, illetve antioxidáns tulajdonságai is ismertek.[1]
Kapcsolódó cikkek
Jegyzetek
- ↑ Vaskos mozsárütőgomba - Clavariadelphus pistillaris (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 29.)
További információk
- Vaskos mozsárütőgomba - Clavariadelphus pistillaris Miskolci Gombász Egyesület
- Vaskos mozsárütőgomba TERRA Alapítvány
- Clavariadelphus pistillaris (Fr.) Donk - Giant Club First Nature
- Clavariadelphus pistillaris Monaco Nature Encyclopedia