Érfancsika

Érfancsika (Făncica)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Monospetri
Rang	falu
Községközpont	Vedresábrány
Irányítószám	417017
SIRUTA-kód	27196
Népesség
Népesség	262 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	15
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 19′ 27″, k. h. 22° 14′ 04″47.324093, 22.234392
Sablon Wikidata Segítség

Érfancsika (Făncica), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Az érmelléki hegyek alatt, a nagyvárad-margittai vasútvonal mellett, Margittától délnyugatra fekvő település.

Története

Érfancsika, Fancsika Árpád-kori település. Nevét már 1278-ban említette oklevél t. Fonchuka ... iuxta Berrukio néven. 1294-ben Fanchaka, 1397-ben Fanchika, 1808-ban Fancsika, 1913-ban Érfancsika néven írták. 1310-ben p. Fanchka néven, mint a Hontpázmány nemzetség birtokát említették az oklevelek. 1278-ban a Hontpázmány nemzetségbeli Felicián fiai: Paznan és Fanchaka cseréba adták a rokon Marcell fia Mykou-nak, és e cserét 1294-ben meg is újították. 1310-ben a nemzetséghez tartozó Myko ispán fiai: Miklós és Leukus kettéosztották. Az osztozás alkalmával az egyik utcát 2 malommal Miklós kapta, a másik utcát a Berettyó felől egy malommal pedig Leukus. 1454-ben még mint puszta szerepelt az oklevelekben. Birtokosai gyakran változtak és az idők folyamán egyidelyűleg több birtokosa is volt: A 15. század folyamán 1417-ben a Zoárdfiak, 1429-ben a Szentmártoniak, 1445-ben a Czibak család, 1451-ben a Bajoniak, 1454-ben a Dengelegiek, 1464-ben a Sztáryak, 1470-ben az Ujhelyiek, 1473-ban a Köbölkuthyak, 1485-ben a Homroki és 1489-ben a gyaráni Pártasi család. A 19. század elején a gróf Toldalaghy család és gróf Klebersberg József volt a földesura. 1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Ér-Fancsika, Bihar vármegyében, 400 óhitü lakossal, anyatemplommal. Agyagos szátófölde nem igen termékeny, erdeje, szőleje, s 5 3/ urbéri telke van. Birja gróf Kemény.

1910-ben 392 lakosából 91 magyar, 301 román volt. Ebből 34 görögkatolikus, 38 református, 264 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görög keleti temploma – 1800 táján épült.

Források

• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai VI., Bihar vármegye és Nagyvárad, 1901 (online hozzáférés)
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.