Dragnić Podovi
| Dragnić Podovi | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 56 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 2,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 20,96 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 14′ 27″, k. h. 17° 01′ 01″44.240800°N 17.016900°EKoordináták: é. sz. 44° 14′ 27″, k. h. 17° 01′ 01″44.240800°N 17.016900°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dragnić Podovi témájú médiaállományokat. | |
Dragnić Podovi (szerbül: Драгнић Подови) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 63, közúton 98 km-re délre, községközpontjától légvonalban 8 km-re, közúton 13 km-re délnyugatra, a Smiljevac-Jastrebnjak hegység fennsíkján, a Dragnić poljén, 850-900 méteres tengerszint feletti magasság között található.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 194 | 56 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 6 |
| Összesen | 194 | 56 |
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a település területén már a bronzkortól fogva éltek emberek. A Kalkanova Gradinán található ókori erődöt valószínűleg még az illírek építették.[4] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Pliva község részeként a faluban 37 házat és 353 muszlim lakost számláltak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 194-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei
- Kalkanova Gradina – őskori erődítmény maradványai. A várat a hozzáférhető oldalon sánc védte. A régészeti leletek főként kerámiatöredékekből állnak, melyek a bronzkorból és a vaskorból származnak.[4]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ 3,0 3,1 Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ 4,0 4,1 Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
További információk
