Xantus Judit
| Xantus Judit | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Budapest[1] |
| Elhunyt | 2003. szeptember 11. (51 évesen) Santa Pola |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Xantus Gyula |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1976) |
Xantus Judit (Budapest, 1952. március 22.[2] – Santa Pola, Spanyolország 2003. szeptember 13.[3]) műfordító - nem tévesztendő össze Xantus Judit közigazgatási szakjogásszal,[4] Xantus Barbara édesanyjával.
Élete
Művészcsaládba született, édesapja Xantus Gyula festőművész, testvére Xantus János filmrendező. Francia tagozatos gimnáziumba járt, ahol már foglalkozott művek fordításával,[5] de komolyabban csak Benyhe János hatására az ELTE Bölcsészettudományi Kar Romanisztikai Intézetben kezdett foglalkozni latin-amerikai szerzők műveinek magyarra átültetésével. Az ELTE francia-spanyol szakán 1976-ban szerzett diplomát.[6] 1975-ben Kubában volt ösztöndíjas, ahol tanított is, majd 1983-ban Mexikóba utazott ösztöndíjjal. Itt ismerte meg későbbi férjét, aki spanyol volt, és 1985-ben Spanyolországba költöztek, ahol haláláig élt.[5] Kezdetben francia és angol nyelvtanárként élt Madridban, majd a Magyar Távirati Iroda tudósítójaként dolgozott. Fordítással 1989 óta foglalkozott, sok segítséget kapott a chilei-magyar származású Adan Kovacsicstól.[7] Magyarországon még spanyolból fordított magyarra: Jorge Luis Borges, Julio Cortázar, Gabriel García Márquez, Germán Arciniegas, Cécile Aubry és más szerzők műveivel foglalkozott. 1975-ben és 1979-ben is elnyerte az Európa Könyvkiadó nívódíját.[2] Spanyolországba költözését követően magyar szerzőket fordított spanyolra: másik mellett Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Szentkuthy Miklós írásait, de Kosztolányi Dezső, Szerb Antal, Márai Sándor, Esterházy Péter több kötetét is az ő fordításában jelentették meg Spanyolországban.[8][9] Kertész Imre nevét Spanyolországban szintén az ő tolmácsolásában ismerhették meg az olvasók, a Sorstalanság c. regény évekkel az irodalmi Nobel-díj odaítélése előtt, 1996-ban megjelent spanyolul.[10] Bár Spanyolországban élt, a balatonfüredi Lipták-villába – a Magyar Műfordítóházba – rendszeresen visszatért. Az utókor kiemeli kivételes munkabírását, elkötelezettségét a spanyol–magyar kulturális kapcsolatok ápolásában.[8] Santa Polában élt, Alicante tartományban, a tengerparton. Hamvait is egy innen induló hajóról szórták a tengerbe.[9]
Fordításai
- Válogatás a magyarra fordított művekből
- Germán Arciniegas: A karibi világ életrajza, 1977
- Jose Donoso: Csapjunk egy nagy murit! : elbeszélések, Budapest : Európa, 1980 Pécs
- Cécile Aubry: Belle és Sébastien Budapest : Móra, 1981.
- Osman Lins: Kilenc és kilenced, elbeszélések, Európa, 1985 Debrecen
- Philippe Curval: Ó, de szép ez a New York, regény, Budapest : Magvető, 1986
- Jorge Luis Borges: A titkos csoda, elbeszélések, Budapest : Európa, 1986
- Marie-Giséle Landes-Fuss: Egy rém ronda vörös barakk Amerikában, regény, Budapest : Magvető, 1987
- Utolsó szerelem. Mexikói szerelmes novellák, válogatott fordítások, Budapest : Európa, 1987
- David Alfaro Siqueiros: Úgy hívtak, hogy „Ezredes Úr”, Budapest : Európa, 1988;
- Luis Buñuel: Utolsó leheletem, önéletrajz, Budapest : Európa, 1989
- Jorge Ibargüengoitia: Halott lányok, regény, Budapest : Európa, 1990.
- Gabriel García Márquez: Egy hajótörött története … Budapest : Magvető, 2018, cop. 1996.
- Válogatás a spanyolra fordított művekből
- Gyula Krúdy: La Carroza carmesí – Península Barcelona 1989
- De gestis Hungarorum ab origine gentis ad a. 1330 – Casariego Madrid 1991
- Sándor Márai: El Último encuentro – Emecé Barcelona 1999
- Antal Szerb: El Viajero bajo el resplandor de la luna – Ediciones del Bronce Barcelona 2000
- Imre Kertész: Sin destino – El Acantilado Barcelona 2001
- Péter Esterházy: Armonía celestial – Círculo de Lectores Barcelona 2003
- Béla Zsolt: Nueve maletas – Punto de Lectura Madrid 2005
Jegyzetek
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
- ↑ 2,0 2,1 F. Almási Éva (szerk.): Kortárs magyar írók 1945-1997. Magyar Elektronikus Könyvtár (1998) (Hozzáférés: 2021. március 6.)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Négyen küzdenek az V. kerület polgármesteri tisztéért. Napi.hu (2002. október 3.) (Hozzáférés: 2021. március 6.)
- ↑ 5,0 5,1 Kellei György: Igazi alkotó munka a műfordítás: Portré Xantus Juditról, aki Spanyolországban népszerűsíti a magyar irodalmat. Veszprémi Napló, LVIII. évf. 228. sz. (2002. szeptember 30.) 7. o.
- ↑ Xantus Judit: A magyar irodalom jelenléte Spanyolországban. Litera (2003. augusztus 22.) (Hozzáférés: 2021. március 6.)
- ↑ Dés Mihály: Xantus Judit. Dés Mihály blogja (spanyolul) (2003. október 10.) (Hozzáférés: 2021. március 6.)
- ↑ 8,0 8,1 Benyhe János: Xantus Judit halálára. Heti Válasz (2003. szeptember 19.) (Hozzáférés: 2021. március 6.)[halott link]
- ↑ 9,0 9,1 Esterházy Péter: Meghalt Xantus Judit. Élet és Irodalom (2003. szeptember 26.) (Hozzáférés: 2021. március 6.)
- ↑ Györe Gabriella: Visszaszámolás. Litera (2003. szeptember 3.) (Hozzáférés: 2021. március 6.)
