Szent Ilona pálos kolostor (Zengg)
| Szent Ilona pálos kolostor | |
| Pavlinski samostan sv. Jelene | |
| Település | Zengg |
| Cím | Zengg, Vlaška draga |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1390. |
| Lebontás éve | 1504. |
| Lebontás oka | török háborúk |
| Építési stílus | gótika |
| Felhasznált anyagok | kő, tégla |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | rom |
| Tulajdonos | pálos rend |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Ilona pálos kolostor
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 00′ 51″, k. h. 14° 53′ 28″45.014167°N 14.891111°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 51″, k. h. 14° 53′ 28″45.014167°N 14.891111°E | |
A Szent Ilona pálos kolostor (horvátul: Pavlinski samostan sv. Jelene) egy kolostorrom Horvátországban, a Lika-Zengg megyében fekvő Zengghez tartozó Vlaška-öbölben.
Fekvése
A romok a Zengg melletti Vlaška draga nevű öbölben, a tengerparthoz közel találhatók.
Története
A vlaškai Szent Ilona kolostort 1390-ben alapította Radovan kanonok, zenggi főesperes a kis Szent Ilona templom mellett, amelyet apja, Luka építtetett. Ezt követően a kolostor a vegliai Frangepán grófoktól több adománnyal és birtokkal gazdagodott. A szerzetesi élet 1504-ig zavartalanul működött, ekkor azonban a fokozódó török támadások hatására a pálos szerzetesek elhagyták. Az épületek anyagát több, a város falain kívül eső épülettel együtt a Nehaj-vár építéséhez használták fel.
Leírása
Kolostor és templomának romjai Zenggtől északra, a Vlaška draga nevű öbölben találhatók. Mára a tengerparton fekvő romokat benőtte a fű és a tövis. A falak nagy része a kolostor templomából maradt meg, míg a kolostor helyén teraszok találhatók, melyeket kőfalak maradványai vesznek körül. A kolostor kisméretű, szerény kivitelezésű épület volt, teljes alaprajzi mérete a templom nélkül 21-szer 21 méter volt. A kerengő szabadon álló része 6-szor 10 méteres volt, de nem világos, hogy a fedett rész hogyan nézett ki. Körbeért-e az épület négy oldala körül, vagy csak részben volt megépítve. Falai nem voltak nagyon vastagok. A templom a kolostor déli oldalán található, téglalap alaprajzú volt. A templom falai a déli oldalon jobban megőrződtek. Ebből nyilvánvaló, hogy a hajót csúcsíves dongaboltozat fedte. A szentély falai kevésbé maradtak fenn, így a boltozatnak nincs nyoma, csak a déli falon találunk egy kis üvegtelen ablakot. A szentély a hajóhoz képest excentrikusan helyezkedik el, úgy, hogy mindkettő a kolostor falsíkjának támaszkodik. Ez az elrendezés megfelel a kolostor későbbi templomhoz csatolásának és egyszerűsíti a kolostor felépítését.