Szalai Pál (tisztségviselő)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>InternetArchiveBot 2024. július 30., 15:18-kor történt szerkesztése után volt. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a tisztségviselő, könyvkereskedő és rendőrségi összekötőről szól. Hasonló címmel lásd még: Szalai Pál (egyértelműsítő lap).
Szalai Pál
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Budapest
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Los Angeles
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásarendőr
KitüntetéseiAz adatok szerializációja sikertelen

Szalai Pál (egyes forrásokban Szalay, 1956 után az USA-ban nevét Paul Sterlingre változtatta) Budapest, 1915. szeptember 3. – Los Angeles, 1994. január 16.) könyvkereskedő, 1944–45-ben a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője. Raoul Wallenberg titkos segítője lett, megszervezte a budapesti gettó fegyveres, rendőrségi védelmét. 2008. június 24-én, posztumusz a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta.[1][2][3][4]

Nyilas ifjúsági vezető

Korábban nyilas ifjúsági vezető volt, 1937-ben a nyilasper egyik vádlottjaként együtt ítélték el Szálasi Ferenccel, de csakhamar kiábrándult a mozgalomból, és szakított a hungaristákkal. 1944. október 16-án Szálasi visszahívta, vezető pozícióba került a nyilas hatalomátvétel után. Mint a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője bekapcsolódott Raoul Wallenberg zsidómentő tevékenységébe.[5]

A Wallenberg-kapcsolat

A gettók megmentésében jutott lényeges, sőt talán döntő szerephez Szalai Pál. Ekkor már nem utolsósorban az ukrán frontot megjárt, a háborútól megviselt iskolatársa és gyerekkori barátja, Szabó Károly hatására az a tudatos szándék vezette, hogy megpróbálja a nyilasok szélsőséges tevékenységét akadályozni. Szabó mint írógépműszerész dolgozott a svéd követségnek. Dr. Fleischmann Ottó orvos-pszichológus a követségen meggyőzte, hogy vegyen részt az üldözöttek mentésében. Megszervezett egy Wallenberg–Szalai találkozót. Szalai kérte Wallenberget: ha bármiféle nyilas visszaélésről tudomást szerez, akkor azt közölje vele, és ő lehetőség szerint meggátolja azt. Ennek az együttműködésnek köszönhetően Szalai több sikeres mentőakciót hajtott végre. A „Svéd Királyi Követség oltalma alatt álló” épületekben közel 15 000 lakó talált védelmet, a gyakran önkényesen is öldöklő nyilasok elől. 1945 januárjában Szalai elérte, hogy a német parancsnok, Gerhard Schmidhuber őröket rendeljen ki a gettóhoz és ezzel megakadályozzon egy feltételezett pogromot. Két nappal később a szovjetek elérték a két budapesti gettót is.[6] A gettó megmentésének állítólagos történetét számos történész vitatta (Sipos Péter, Karsai László), Mihályi Balázs pedig részletesen cáfolta a legendát.[7]

1945 után

Nyilas múltja miatt Szalai kétszer került bíróság elé. Többek között Rózsahegyi Kálmán és más megmentettek is tanúskodtak az érdekében. Domonkos István mondta róla egy 2004-es interjúban: „A háború után kétszer is megpróbáltak ellene eljárást indítani, de meg lehetett védeni. Dokumentumok voltak arról, hogy milyen módon segített, nem is ítélte el a Népbíróság.”[8]

  • A budapesti népbíróság felmentő ítélete, 1947. július 2.
    A budapesti népbíróság felmentő ítélete, 1947. július 2.
  • Az Államvédelmi Hatóság házkutatási jegyzőkönyve, 1953. február 23.
    Az Államvédelmi Hatóság házkutatási jegyzőkönyve, 1953. február 23.

Wallenberg-ügy koncepciós pere 1953-ban

Az alábbi tények és dokumentumok csak az 1990-es években, Ember Mária,[9] a Magyar Nemzet újságírója kutatásának nyomán kerültek nyilvánosságra. 1953 elején Budapesten Raoul Wallenberg halálával kapcsolatos koncepciós pert terveztek.[10] 1945. január 12-én, Wallenberg utolsó budapesti estéjén a három vacsoravendége a svéd követségen, a Gyopár utcában[11] dr. Fleischmann Ottó, Szabó Károly[12] és Szalai Pál voltak. Másnap, 1945. január 13-án Wallenberg szovjet fogságba esett. A koncepció 1953-ban a következő volt: Wallenberg gyilkosai az 1944-es Zsidó Tanács tagjai közt, Budapesten keresendők, nem a Szovjetunióban. Ezért dr. Benedek Lászlót, Stöckler Lajost, Domonkos Miksát, Szalai Pált és Szabó Károlyt az ÁVH letartóztatta. Sztálin halálát követően[13] a kirakatperben fogvatartott személyeket elengedték, de az iratokat titkosították. Domonkos Miksa nem élte túl, szabadlábon belehalt az elszenvedett kínzásokba.[14] Domonkos István a már említett interjúban ezt mondta: „Szalai Pált 1952 nyarán a háza elől vitték be az ávóra. Mindenféle kínzásokkal rávették egy olyan vallomásra, hogy látta, amikor zsidó vezetők, köztük Domonkos Miksa meggyilkolták Raoul Wallenberget a pénzéért. Amikor megvolt ez a vallomás, akkor lefogták a zsidó vezetőket.”[8] Faludy György regényében az ávós őrnagy beszéde jellemzi az 1953. szeptemberi szabadon bocsátások légkörét: „A Magyar Népköztársaság nevében bocsánatot kérek öntől azért az igazságtalanságért, jogtalanságért és méltatlanságért, melyet el kellett szenvednie. …figyelmeztetett, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír elő, amennyiben rabságunk körülményeiről, helyéről, okairól akár bármit is elárultunk. Azzal a jó tanáccsal szolgálhat, hogy a kérdezősködőket jelentsük fel, közvetlen hozzátartozóinknak pedig mondjuk, hogy tanulmányúton voltunk a Szovjetunióban.”[15]

Kivándorlása

Szalai 1956 után az USA-ban telepedett le. Nevét Paul Sterlingre változtatta. Kaliforniában élt 1994-ig, haláláig.

Dokumentumok, kutatás

1990 után Szalai Magyarországon kapcsolatba lépett a Magyar Nemzet újságírójával, Ember Máriával, aki az 1953-as Wallenberg-féle koncepciós perrel kapcsolatos kutatásokat végzett, könyvet írt a témáról. Szekeres József nyugalmazott főlevéltáros kutatta fel újra az általa „magyar Schindlernek” nevezett Szalai Pálról szóló dokumentumokat és történeteket, amelyeket 1997-ben „A pesti gettók 1945 januári megmentése” című könyvében foglalt össze.[16]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.cnbc.com/id/30091931 The Associated Press 07 Apr 2009 Archiválva 2011. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. ↑ http://www.bm.hu/web/portal.nsf/archiv_hir/CFFF58DD8F82C2E1C125758C0060313B?OpenDocumentMTI Magyar Távirati Iroda Archiválva 2024. május 24-i dátummal az Archive.is-en
  3. ↑ http://www.haaretz.com/jewish-world/2.209/israel-posthumously-honors-16-europeans-who-saved-jews-from-nazis-1.273726
  4. ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
  5. ↑ Ember Mária: Wallenberg elrablása In: Budapesti Negyed, 1995/2. sz.
  6. ↑ Vajda Ildikó: Wallenberg soha nem akart hős lenni? Archiválva 2015. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Mazsihisz hírek, 2008. január 18.
  7. ↑ Mihályi Balázs. Budapest ostromának legendái, 1944–1945. Kárpátia Stúdió, 91-112. o. [2022]. ISBN 9-786-15014580-8 
  8. ↑ 8,0 8,1 Domonkos István interjú Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben In: Centropa
  9. ↑ Hungarian Quarterly. [2007. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 27.)
  10. ↑ Lásd a kirakatperről az angol Wikipédia írását. (angolul)
  11. ↑ József Szekeres: Saving the Ghettos of Budapest in January 1945, Pál Szálai „the Hungarian Schindler” ISBN 963 7323 14 7, Budapest 1997, Publisher: Budapest Archives, Page 74 (angolul)
  12. ↑ Raoul Wallenberg family archives, E-mail from Marie Dupuy (Marie von Dardel) niece of Raoul Wallenberg to en:User:Tamas Szabo February 16. 2007. (angolul)
  13. ↑ A Wallenberg-kirakatperről lásd Kenedi János: Egy kiállítás (hiányzó) képei 2. Archiválva 2007. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben In: Élet és Irodalom, 2004/42. sz.
  14. ↑ „Apámat elhurcoltak azzal, hogy csak egy kis meghallgatásra viszik…” Archiválva 2007. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – Interjú Domokos Istvánnal, In: Szombat
  15. ↑ Faludy György: Pokolbéli víg napjaim Önéletrajz (Magyar Világ Kiadó, 1989) ISBN 963 7815 00 7
  16. ↑ MOL/UMKL - Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséről ISBN 9637323147, Budapest 1997 - Várostörténeti tanulmányok Szekeres József

Források

  • Szalai Pál a www.holokausztmagyarorszagon.hu lapon, fényképe
  • Mihályi Balázs: Budapest ostromának legendái, 1944–1945; Kárpátia Stúdió, Köröstárkány–Balatonfőkajár, 2022, ISBN 9789637010026
  • Lévai Jenő: A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története; Budapest, Officina 1946; 133. 
  • Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése; Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1997 (Várostörténeti tanulmányok); 115-118.
  • Ungváry Krisztián: Hősök? A budapesti csata német katonai elitje; Budapest, Jaffa, 2019; 193-200.
  • Bartha Ákos: A vérző város. Fegyveres ellenállás Budapesten 1944–1945; Jaffa, Budapest, 2021; 160.

További információk

  • Karsai László: Szalai Pál. Politikai életrajz; Raoul Wallenberg Egyesület, Budapest, 2022 (Wallenberg-füzetek)
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Szalai_Pál_(tisztségviselő)&oldid=519698”