Wodianer Albert (1818–1898)
| Wodianer Albert | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | a magyar főrendiház tagja (1886–) |
Id. báró kapriorai Wodianer Albert (Szeged, 1818. augusztus 13. – Budapest, 1898. június 17.)[1][2] főrendiházi politikus, nagyiparos, Wodianer Albert nagybátyja.
Élete
Wodianer Sámuel táblabíró, gabonakereskedő és Bobelle Zsófia (1784–1845) fia. Középiskolai tanulmányait Szegeden és pesti gimnáziumokban végezte, majd a bécsi Műegyetemen tanult. Hosszabb külföldi utazások után több éven át tanulmányozás céljából Angliában élt. Rész vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. 1867. szeptember 28-án a magyar északi vasúthoz királyi biztossá nevezték ki. Ott dolgozott a vasút államosításáig. 1886-ban a báróságot kapott és a főrendiház örökös tagja lett. Végrendeletében nagyobb összegeket hagyott üdülőházak létesítésére és alapítványt az MTA javára. Felesége borosjenői Atzél Zsófia (1830–1915) volt. Fiai Wodianer Mór és Wodianer Albert
Elismerései
- 1869 II. osztályú vaskoronarendet
- 1870 pápai Szent Gergely-rend középkeresztje
Jegyzetek
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 296/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 23.)
- ↑ Gyászjelentése (1898). (Hozzáférés: 2021. március 23.)
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 965. o. Online elérés
- Sturm Albert 1897 (szerk.): Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 128.