Flavius Nevitta

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Tulipanos 2023. április 6., 17:06-kor történt szerkesztése után volt. (Források)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Flavius Nevitta
Született4. század
Állampolgárságarómai
Foglalkozása
  • politikus
  • katonatiszt
Tisztsége

Flavius Nevitta (? – 363 után) frank származású római katona, hadvezér a 4. század közepén. Iulianus császár seregének lovassági parancsnoka legalább 357-től, 362-ben consul. Nevitta neve 357-ben fordul elő először a forrásokban (Ammianus Marcellinus), amikor Iulianus alemann-hadjáratának segítségeképp a Rhaetiát fosztogató törzseket győzte le Barbatio serege. Ezután Iulianusnál maradt Galliában. Nevitta lett a 361-es polgárháborúban Iulianus egyik hadoszlopának vezetője, Rhaetián keresztül vonult II. Constantius ellen. Utóvéd feladatai voltak, hogy megakadályozza a fősereg hátbatámadását, illetve az illyricumi kikötőkben seregek partra szállítását. Ammianus Marcellinus ennél a szakasznál írja le Nevitta tulajdonságait, miszerint tapasztalatlan katona volt, rövid katonai pályafutással a háta mögött, ezen kívül kissé faragatlan és néha kegyetlen. Iulianus császárrá emelése után, 361-ben kapta meg a magister equitum rangot, 362-ben Claudius Mamertinus consultársa. E minőségében tagja a Saturninius Secundus Salutius által vezetett chalcedoni bíróságnak 362 elején. 363-ban hadvezérként kísérte Iulianust a balvégzetű perzsa-hadjáratra. Iulianus halála után valószínűleg tagja volt a Salutiust, majd Iovianust császárnak választó hadvezéri tanácsnak (Victor, Dagalaif, Arintheus), majd eltűnik a forrásokból, sorsa ismeretlen.

Elődei:
Flavius Taurus
és
Flavius Florentius
Utódai:
Iulianus augustus
és
Flavius Sallustius

Források

  • Ammianus Marcellinus: Res Gestae
  • Alexander Demandt: Magister Militum, Diskussion der wichtigsten Quellen und der älteren Literatur
  • Arnold Hugh Martin Jones – John Robert Martindale – John Morris: Flavius Nevitta, The Prosopography of the Later Roman Empire (PLRE). Band 1, Cambridge University Press, Cambridge, 1971. ISBN 0-521-07233-6, 626–627. old.
  • Klaus Rosen: Julian. Kaiser, Gott und Christenhasser, Klett-Cotta, Stuttgart, 2006. ISBN 3-608-94296-3 189, 213, 215, 220, 238, 246, 351, 367, 376. old.