Bóbitás lármáskuvik
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_no_Parque_Estadual_Intervales.jpg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Megascops sanctaecatarinae (Salvin, 1897) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bóbitás lármáskuvik témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bóbitás lármáskuvik témájú kategóriát. |
A bóbitás lármáskuvik (Megascops sanctaecatarinae) a madarak (Aves) osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Osbert Salvin angol ornitológus írta le 1897-ben, a Scops nembe Scops sanctaecatarinae néven. Sorolták az Otus nembe Otus sanctaecatarinae néven is.[3]
Előfordulása
Dél-Amerikában, Argentína és Brazília területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz erdők, füves puszták és cserjések, valamint legelők és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 27 centiméter, testtömege 155-211 gramm.[5]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
