Iloba

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Porrima 2021. november 28., 22:51-kor történt szerkesztése után volt. (Bányászat Iloba környékén: 1 link korr.)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Iloba (Ilba)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségNagysikárló
Rangfalu
KözségközpontNagysikárló
Irányítószám437098
SIRUTA-kód107706
Népesség
Népesség1125 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság57
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 42′ 46″, k. h. 23° 21′ 28″47.712797°N 23.357654°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 46″, k. h. 23° 21′ 28″47.712797°N 23.357654°E

Iloba falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése

Máramaros megyében, Nagybányától keletre, a Szamos jobb partján fekvő település.

Története

Iloba nevét 1490-ben említik először az oklevelek, s ekkor már mai alakjában írták. A szinéri uradalomhoz tartozott, s mindenkor annak sorsában osztozott. Mint Rákóczi birtok, az ecsedi uradalomhoz tartozott. 1776-ban a bányákat a Károlyi család kapta meg. A 19. század elején fő birtokosa a gróf Károlyi, gróf Teleki és a Becsky családok. A 20. század elején nagyobb birtokosai gróf Károlyi Alajos és Papp József voltak. 1717-ben a tatárok elpusztították a községet, s ekkor az elnéptelenedett helységbe oláhok költöztek. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Szinérváraljai járásához tartozott.

Bányászat Iloba környékén

Az ilobai völgyben ősidők óta folytattak bányászatot. Az itteni bányászat fénykorát a Rákócziak korában élte. Ezen a vidéken ólom, horgany, réz, és arany is gazdagon fordult elő. Itt volt található legtisztábban a termésarany is. Iloba határában andezit kőbánya és szienitbánya is volt, melyet a közeli Szinérváralján dolgoztak fel.

Nevezetességek

  • Görög k. templom.

Források

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek