Klekner Alajos
| Klekner Alajos | |
| Született | 1836. június 1. Sajóréde |
| Elhunyt | 1920 (83-84 évesen) Nyíregyháza |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | jogász |
| Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (–1860) |
Dernői Klekner Alajos, Klekner Alajos Nikodém Antal (Aloysius Nicodemus Antonius) (Rédova, 1836. június 1. – Nyíregyháza, 1920. vége) jogász, jogakadémiai igazgató, műfordító.
Élete
Klekner János és Belitzky Mária fiaként született a Gömör vármegyei Rédován (ma Sajóréde), 1836. június 5-én keresztelték Dobsinán.[1] Iskoláit a rozsnyói és kassai premontreieknél végezte 1853-ig, majd fél évig a bécsi Pázmáneumban tanult teológiát. 1855–1856-ban gróf Andrássy Dénes krasznahorkaváraljai uradalmában igazgatósági írnok volt. Innen került Pestre, ahol 1856-tól 1860-ig jogot hallgatott, 1860. augusztus 14-én abszolutóriumot kapott és gyakornokká nevezték ki az akkori budapesti császári és királyi törvényszékhez; október 1-jén ugyanott auscultans lett. Ezen állásából 1861 áprilisában felmentették, s behívták az időközben életbe léptetett királyi táblához. 1862 májusában megszerezte a közügyvédi, júliusban pedig a váltóügyvédi oklevelet. 1863 januárjában a Pesti Királyi Tudományegyetemen jogtudományi doktorrá avatták és kinevezték a kassai jogakadémiára segédnek. 1864-ben rendkívüli és 1868. október 1-től rendes tanári megbízatást kapott. 1884. augusztus 7-től a Kassai Királyi Jogakadémia igazgatója volt, amely tisztséget 1904-ben történt nyugdíjazásáig töltötte be. Tagja volt Kassa város törvényhatósági bizottságának és választmányi tagja több egyesületnek.[2] 1902. október 13-án a király dernői előnévvel nemességet adományozott neki,[3] míg nyugdíjazásakor a Vaskorona-rend harmadosztályú keresztjével tüntették ki.[4] Még a nyolcvanas éveiben is rugalmasan és frissen mozgott, szellemi képességeit teljes mértékben megőrizve. 1920-ban, 84 éves korában hunyt el Nyíregyházán.[5]
Munkássága
Számos szakmai cikket írt különböző lapokba, 1870–1872 között munkatársa volt a Kaschauer Zeitungnak, majd szerkesztője az Abaúj-kassai Közlönynek is. Szerkesztőként megjelenik a neve az 1875–1879 között működő Kassa és Vidéke című politikai hetilap és a kassai jog és államtudományi kar évkönyveinek a szerkesztőjeként is.[6] Cikkei a Figyelőben (I. 1876. A társadalmi viszonyok irodalomtörténeti hatása, II. 1877. Latin íróinkról), a Kassa és Vidékében (1874–79), a Jogtudományi Közlönyben (1882., 1890., 1892), a Jogban (1885., 1887., 1890., 1893., 1894) és a Jogászgyűlés Évkönyveiben; a Magyarország vármegyei és városai I. Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Budapest, 1896. című munkában (Kassa közoktatásának története); 1870–72-ben a Kaschauer Zeitungnak is munkatársa majd főszerkesztője volt, németül írt és abból fordított.[7] Emellett számos művet, főként színműveket fordított franciából. főként a Carré-színpadon előadott következő darabokat: A „Báli cipők" írta Gadean Octave. A „Börze" írta Touzard. „A menekülők" írták Anicet Bourgois és Duque. „Egy nap Diderot életéből" írta Michel Carré stb.[4] Illetve: Credo (Hiszek) vagy a keresztény lélek menedéke a mostani időkben. Írta: Msgr. Gaume. Franciából fordította Dr. Klekner Alajos. Szent-István-Társulat bizománya. 1911.[8]
Művei
- Az erdőtörvény (1879. évi XXXI. törvénycikk) magyarázata. Budapest, 1881.
- Adalék a lélek életrendjéhez. B. Feuchtersleben Ernő 32. német kiadása után ford. Budapest, 1882. (Olcsó Könyvtár 145. és 354–356. sz. 1897-ben).
- Olaszhoni utazásunk emléke. Kassa, 1887. (Előbb az Abauj-Kassai Közlönyben.)
Jegyzetek
- ↑ Dobsinai r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1836. év
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- ↑ Magyar nemesi almanach. Az 1867—1909-ben magyar nemességre, bárói, grófi és herczegi méltóságra emelt családok. Szerk. Kempelen Béla. Budapest: Pátria. 1910. 73. o.
- ↑ 4,0 4,1 KASAI ÍRÓK. A MOHÁCSI VÉSZTŐL MAIG. HAMVAI KOVÁCS ZSIGMOND. A KASSAI KAZINCZY KÖR TÁMOGATÁSÁVAL. KASSA, IRTA: - PDF Ingyenes letöltés. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2024. április 5.)
- ↑ Uj-Somogy, 1920. december (2. évfolyam, 274-298. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. május 21.)
- ↑ Komoróczy Miklós: Klekner Alajos. In Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Apollo. 1903.
- ↑ Klekner Alajos, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 5.)
- ↑ Katolikus Szemle 25. (1911) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. május 21.)
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Uj-Somogy, 1920. december 25. / 294. szám
- Nyírvidék, 1920. december 18. / 289. szám, 1. old.
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, Méry Ratio, 1999
- https://www.familysearch.org/tree/person/details/G48R-T58