Hagyma (növényalaktan)
A hagyma (bulbus) tápanyag-raktározásra módosult föld alatti hajtás (tehát szárból és allevelekből áll), amely az egyszikűek egyes családjaira – például hagymafélék, amarilliszfélék, liliomfélék – jellemző. A rövid, kúpos, keményebb hajtástengelyt (tönk vagy torzsa) a puhább, sűrűn egymásra boruló allevelek (hagymaborulék) borítják – ezek közül a belső pikkelylevelek húsosak, a külső buroklevelek elszáradók. A hagyma nagyobb részét a húsos pikkelylevelek teszik ki: ezekben tápanyagok raktározódnak, melyek segítik a növényt az áttelelésben. A hagymatönk csúcsrügyéből felfelé a növény föld feletti hajtása, lefelé pedig a hajtáseredetű gyökerek fejlődnek. A húsos levelek hónaljában is megjelenhetnek rügyek. Ha a tönk a levelekhez képest túlságosan ki van fejlődve (például a sáfrányé), akkor az hagymagumó (bulbotuber).
Hagymás növények (nem teljes lista)
Császárkorona • Csillagvirág • Fehér liliom • Fiókás tyúktaréj • Fokhagyma • Gyöngyike (növénynemzetség) • Hófény • Mocsári kockásliliom • Liliom • Medvehagyma • Nárcisz (növénynemzetség) • Nyári tőzike • Pirosliliom • Prérigyertya • Tavaszi tőzike • Tulipán • Vérvirág
Források
- Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 97. o. ISBN 963-9257-00-1
További információk
- Ágoston János: Nyári, őszi virágzású hagymások felszedése. kertlap.hu (Hozzáférés: 2014. március 28.)
- Virághagymák hajtatása a téli ünnepekre Archiválva 2015. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikkek
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |