Kísérlet (büntetőjog)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen 94.44.242.66 (vitalap) 2025. február 23., 00:09-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Kísérlet, büntetőjogi fogalom. A befejezett szándékos bűncselekmény megvalósulásának korai stádiuma.

Fogalma

A befejezett szándékos bűncselekmény a befejezettség szakasza előtt áthalad, illetve áthaladhat különböző megvalósulási szakaszokon. Ilyenek az előkészület, és a kísérlet. Kísérlet esetén a büntető törvényben meghatározott tényállás megvalósulása (az ún. tényállásszerűség) hiányos. Annak egy vagy több eleme nem valósul meg. A magyar Btk. általános részének megfogalmazása szerint: 10. § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. (2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. (3) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el. (4) Nem büntethető kísérlet miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. Annak ellenére hogy a tényállásszerűség hiányos, a kísérlet is bűncselekmény. Alkalmatlan tárgy: Nem alkalmas arra, hogy rajta vagy vele kapcsolatban bűncselekményt valósítsanak meg. Pl.: zsebtolvaj üres zsebbe nyúl Alkalmatlan eszköz: Mely az adott körülmények közt, az adott feltételek mellett, az adott módszert alkalmazva nem alkalmas a kívánt eredmény megvalósítására.

Külső hivatkozások