Vitalij Ivanovics Szevasztyjanov

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>B.Zsoltbot 2021. április 1., 12:55-kor történt szerkesztése után volt. (AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Vitalij Ivanovics Szevasztyjanov
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Elhunyt2010. április 5. (74 évesen)[1]
Moszkva
Állampolgársága
Foglalkozása
  • űrhajós
  • politikus
  • feltaláló
  • az Állami Duma képviselője
Tisztsége
  • az Állami Duma képviselője (2000. január 18. – 2003. december 7.)
  • az Állami Duma képviselője (2003. december 29. – 2007. december 24.)
IskoláiMoszkvai Repülési Intézet (1953–)
Kitüntetései
Lista
  • Order of Holy Prince Daniel of Moscow 2nd class
  • Munka Veteránja érdemérem
  • emlékérem Moszkva 850. évfordulójára
  • Anadir díszpolgára
  • Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójának emlékére adott jubileumi érem (1970)
  • a Szov­jetunió érdemes sportolója (1970)
  • Order of the Nile (1970)
  • Lenin-rend (1970. július 3.)
  • A Szovjetunió űrhajós pilótája (1970. július 3.)
  • Arany Csillag (1970. július 3., 10725)
  • Lenin-rend (1975. július 27.)
  • Arany Csillag (1975. július 27.)
  • A Szovjetunió Állami Díja (1978)
  • Lenin Komsomol Prize (1978)
SírhelyeOstankino Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitalij Ivanovics Szevasztyjanov témájú médiaállományokat.

Vitalij Ivanovics Szevasztjanov (oroszul:Виталий Иванович Севастьянов) (Krasznojarszk, 1935. június 8.Moszkva, 2010. április 5.) szovjet űrhajós, a műszaki tudományok kandidátusa.

Életpálya

A moszkvai Repüléstechnikai Műszaki Főiskolán végzett. 1959-ben csatlakozott a Szergej Koroljov tervezőirodához, ahol a Vosztok űrhajó előkészületeinek tervezésén dolgozott. 1967-től kapott űrhajóskiképzést. 80 napot, 16 órát és 18 percet töltött a világűrben. 1976-ban vonult vissza az űrhajózástól. A földi irányításban dolgozott, részt vett a Szaljut–6 űrállomás és a Buran program tervezésében. Az 1980-as években az űrkutatással kapcsolatos televíziós program népszerű szakkommentátora volt. 1977-től 1986-ig majd 1988-tól 1989-ig a Szovjetunió Sakkszövetségének elnöke. 1989-ben politikai pályára lépett, 1993-ban beválasztották az Állami Dumába. Szojuz–9 küldetésen tanulmányozták a hosszú időtartamú repülések következményeit. Szojuz–18 vitte fel a Szaljut–4 űrállomás második személyzetét, ahol két hónapot töltött. Bélyegen is megörökítették az űrrepülését.

Kitüntetések

Kétszer kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést.

Jegyzetek

Források