Baixa Cerdanya
Innen: Hungaropédia
| Alsó-Cerdanya (Baixa Cerdanya) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Katalónia | ||
| Tartomány | Girona, Lleida | ||
| Rang | járás (katalán comarca) | ||
| Székhely | Puigcerdà | ||
| Polgármester | Isidre Chia Trilles (2021–) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 20 068 fő (2024)[1] | ||
| Népsűrűség | 36,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 546,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 42° 23′ 21″, k. h. 1° 47′ 35″42.389167°N 1.793056°EKoordináták: é. sz. 42° 23′ 21″, k. h. 1° 47′ 35″42.389167°N 1.793056°E | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsó-Cerdanya témájú médiaállományokat. | |||
Alsó-Cerdanya (katalánul Baixa Cerdanya, spanyolul Baja Cerdaña) járás (comarca) Katalóniában, Girona és Lleida tartományokban, a Felső-Pireneusok és Aran (Alt Pirineu i Aran) katalán régióban, a Pireneusokban. Cerdanya másik része, Felső-Cerdanya (Alta Cerdanya) már Franciaországban található. A járás egy része (Llívia központtal) a folytonos országhatártól északra enklávéként, francia területekkel körülvéve helyezkedik el. Székhelye Puigcerdà. Andorrával, Ripollès, Berguedà, Alt Urgell és a franciaországi Felső-Cerdanya járásokkal határos. A középkorban Cerdanya grófság része volt.
Települések
| Település (spanyol név) |
Népesség (fő, 2004) |
|---|---|
| Alp | 1315 |
| Bellver de Cerdanya (Bellver de Cerdaña) | 1738 |
| Bolvir | 276 |
| Das | 165 |
| Fontanals de Cerdanya (Fontanáls de Cerdanya vagy Fontanals de Cerdaña) |
428 |
| Ger | 409 |
| Guils de Cerdanya (Guils de Cerdaña) | 368 |
| Isòvol (Isóbol) | 202 |
| Lles de Cerdanya (Lles) | 246 |
| Llívia (Llivia) | 1173 |
| Meranges (Maranges) | 85 |
| Montellà i Martinet (Montellá Martinet) | 535 |
| Prats i Sansor (Prats y Sampsor) | 217 |
| Prullans (Prulláns) | 233 |
| Puigcerdà (Puigcerdá) | 8370 |
| Riu de Cerdanya (Ríu) | 99 |
| Urús | 206 |
Kapcsolódó szócikkek
Kapcsolódó irodalom
- Manel Figuera. Els 40 millors racons de la Cerdanya. Barcelona, RACC-62 (2005). ISBN 84-96149-39-0
- Volum 5. La Gran Enciclopèdia en català. Barcelona, Edicions 62 (2004). ISBN 84-297-5433-4
- Juan Antonio Bertrán. La Cerdaña de siempre. Barcelona, Editorial Juventud (1992). ISBN 84-261-2660-X
- Enric Sànchez-Cid. Del Cap de Creus a la Franja. Valls, Cossetania Edicions (2003). ISBN 84-96035-93-X
- DDAA. La guia RACC de Catalunya. Barcelona, RACC-Edicions 62 (2005). ISBN 84-96149-36-6
- Enric Ventosa i Serra. Les esglésies romàniques de la Cerdanya. Barcelona, Farell (2004). ISBN 84-95695-39-1
- DDAA. Un any a la Cerdanya. Descobrir Catalunya, Edicions 62. ISSN 1138-2813 (1998)
- Semproniana, Pròleg: Ignasi Riera. La Cuina Tradicional de Cerdanya. Tremp, Garsineu Edicions (1995). ISBN 84-88294-53-0
- Antoni Mañé - Lluís Vidal i Carme Vila. Guia dels monuments megalítics de la Cerdanya. Publicacions Abadia de Montserrat (2006). ISBN 84-84158-29-2
Jegyzetek
Források
- Instituto Nacional de Estadística (spanyolul)
- IDESCAT: Baixa Cerdanya (katalánul)
Külső hivatkozások
- Hivatalos weboldal (katalánul)
- Turizmus Archiválva 2018. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (katalánul)
