Avedik Félix

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>BinBot 2024. január 5., 17:43-kor történt szerkesztése után volt. (Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek automatikusan hozzáadva a Wikidata alapján)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Avedik Félix
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Erzsébetváros
Elhunyt1949. december 22. (61 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1910)
SírhelyeFarkasréti temető (35-14-3)[1][2]

Avedik Félix/Avedik Bódog (Ávédik Félix) (Erzsébetváros, 1888. június 15.Budapest, 1949. december 22.) magyar festőművész, törvényszéki bíró, újságíró, lapszerkesztő, járásbírósági elnök, jogász, történész, armenista. Felesége felvinci Takács Alice hegedűművész volt.

A lélek formálja a bírót és az igazság keresés, mint lelki megnyilatkozás képezi bírói hivatásunk magasztosságát.

[3]

Életpályája

Az erdélyi örmény Avedik család leszármazottja.[4] Szülei: Avedik Simon és Persián Szidónia voltak.[5] 1910-ben a Budapesti Tudományegyetemen jogtudományi doktori diplomát szerzett. Ezután Szablya-Frischauf Ferenc szabadiskolájában, majd Berlinben és Párizsban festészetet tanult. 1912–1915 között a Kincstári Jogügyek budapesti Igazgatóságának segédfogalmazója volt. 1915–1917 között az I. világháborúban, mint főhadnagy-hadbíró szolgált. 1917–1918 között Rózsahegyen járásbíró volt. 1918–1920 között, valamint 1921–1926 között a budapesti központi járásbíróság bírája volt. Közben 1920–1921 között a Kúrián a Sajtótanács jegyzőjeként tevékenykedett. 1926–1929 között a budapesti büntetőtörvényszék bírája, Töreky Géza sajtótanácsában szavazó- és tanácsvezető bíró volt. 1929–1939 között a budapesti büntető járásbíróság elnöke volt. 1939–1945 között a budapesti büntetőtörvényszék másodelnöke volt. 1946–1949 között Budapesten ügyvédként tevékenykedett. Szerkesztette a Jogi Hírlap című folyóirat Büntetőjogi Döntvénytárát (I–V.). Több tanulmánya jelent meg a magyarországi örmények történetéről. Sírja a Farkasréti temetőben található (35-14-3).[6][7]

Művei

Jegyzetek

Források

További információk

  • Művészeti lexikon. Szerkesztette: Éber László. Társszerkesztő: Gombosi György. 2. javított, bővített kiadás. Budapest, 1935.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • (szerk.) Bangha Béla: Katolikus lexikon I–IV., Budapest, A Magyar Kultúra Kiadása, 1931–1933
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Keresztény magyar közéleti almanach, 3. kötet: Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte: Seregélyi György. Szeged, 1988.
  • Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Nyíregyháza, Kállainé Virágh Irén, 1997.
  • A magyar feltámadás lexikona. Szerkesztette: Szentmiklóssy Géza. Budapest, Magyar Feltámadás Lexikona, 1930.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
  • Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6800-4  
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
  • A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
  • Országos Magyar Sajtókamara Évkönyve… Felelős kiadó: Gáspár Jenő. Budapest, Stádium Rt., 1940-1943.
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8