Barta Imre

Barta Imre
Született	Birnfeld Imre Kecel
Elhunyt	1978. november 18. (79 évesen) Pécs
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	hematológus orvos
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Erzsébet Tudományegyetem (–1924, orvostudomány)
Sírhelye	Pécsi köztemető
Sablon Wikidata Segítség

Barta Imre, születési nevén Birnfeld Imre (Kecel, 1899. szeptember 30. – Pécs, 1978. november 18./november 28.) magyar orvos, haematológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952), az orvostudományok doktora (1959).

Életpályája

Birnfeld Izidor kereskedő és Beck Netti fiaként született. A középiskola elvégzése után az első világháborúban katonaként szolgált. Orvosi tanulmányait a budapesti, a prágai német és a pécsi egyetemeken végezte el. 1924-ben avatták doktorrá Pécsen. A pécsi klinikán Ángyán János professzor meghívására előbb gyakornokként, később mint tanársegéd, majd első tanársegéd működött több mint egy évtizeden át. 1929–1931 között Berlinben a Collegium Hungaricumban kapott ösztöndíjat. 1933-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen A vérképző szervek kór- és gyógytana tárgykörből egyetemi magántanárrá képesítették. 1933–1936 között a magántanár volt. 1936–1944 között – az átépítés után – a mohácsi kórház belgyógyász főorvosaként működött. 1944 májusában zsidó származása miatt elbocsátották, és mint munkaszolgálatos az Erdődi Állami Közkórházban teljesített szolgálatot. 1944 decemberében visszahelyezték állásába. 1946-tól címzetes egyetemi rendkívüli tanár volt. 1947–1960 között a mohácsi kórház igazgató-főorvosa volt. 1960–1968 között egyetemi tanár volt a Pécsi Orvostudományi Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikáján. 1960–1977 között a Magyar Haematológiai Társaság elnöke volt. 1968-ban vonult nyugalomba mint a klinika igazgatója. Felesége Jellachich Magdolna volt, Jellachich István orvos lánya, akivel 1937. május 17-én Budapesten kötött házasságot.

Munkássága

A belgyógyászat tárgykörén belül a haematológiával foglalkozott. A klasszikus haematológiai morphologia megalapozásában nemzetközileg elismert szerephez jutott. Munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia tudományos célhitellel támogatta. 113 tudományos dolgozata jelent meg, három monográfiát is írt. Az elsők között foglalkozott élő emberben a csontvelő elváltozásaival, megalkotta a csontvelő-dysplasia fogalmát. Elsőként írta le a reticulum-sejtek különböző típusait, vizsgálta a csontvelő mikrocirkulációját, foglalkozott a reticulosisszal és számos haematológiai kórképpel. A lépről írott monográfiája 3 nyelven jelent meg. Sírja a pécsi központi temetőben található (III-V-1/a).

Művei

• Csontvelőpunctiós vizsgálatok anaemiában (Budapest, 1937)
• A vérkép és csontvelő viszonya (Budapest, 1945)
• A csontvelő kóros regeneratiójának morphologiája (Budapest, 1946)
• A 0 vércsoport jelentősége a belgyógyászatban (Budapest, 1947)
• Az anaemia felosztása (Budapest, 1948)
• A csontvelő reticulosis morphológiája és klinikája (Orvosi Hetilap, 1953)
• A lymphocytosis morphologiája és klinikája (Magyar Belorvosi Archivum, 1958)
• A haemoreticularis szövet functiós cytologiája és klinikája. Doktori értek. (Budapest, 1959)
• A citomorfológiai vizsgálatok jelentősége a belorvosi diagnosztikában (Budapest, 1963)
• A fibrinolysis klinikuma (Budapest, 1963)
• Klinikai citológia szövettani vonatkozásokkal (Illusztrálta: Gógl Árpád; Budapest, 1967)
• A lép belgyógyászati betegségekben (Budapest–Moszkva, 1969; németül: Budapest–Jéna, 1972; oroszul: Budapest, 1976)
• Atypusos kórképek a haematologiában (Az orvostudomány aktuális problémái, 1971)
• A máj haematológiai vonatkozásai (Az orvostudomány aktuális problémái, 1973)
• Klinikai cytopathologia (Budapest, 1979)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu
• Tudósnaptár.hu

További információk

• Hollán Zsuzsa: In memoriam Imre Barta (Haematologia, 1978/79)
• Jávor Tibor: Búcsúzunk Barta Imrétől (Transfusio, 1979)
• Trencséni Tibor: Dr. Barta Imre 1899– 1978 (Orvosi Hetilap, 1979. 120).
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940. Dunántúli ny.
• Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Hollán Zsuzsa. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1973.
• Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
• Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar lexikon VII.: Kiegészítő kötet (A–Z). Szerk. Berei Andor egy. tanár, Szabó Imre ak. Budapest: Akadémiai. 1972.