Wernau
| Wernau | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Kerület | Stuttgart | ||
| Járás | Esslingen | ||
| Polgármester | Armin Elbl (CDU) | ||
| Irányítószám | 73249 | ||
| Körzethívószám | 07153 | ||
| Rendszám | ES | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 443 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 131 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 255 m | ||
| Terület | 10,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 48° 41′ 19″, k. h. 9° 25′ 20″48.688611°N 9.422222°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 19″, k. h. 9° 25′ 20″48.688611°N 9.422222°E | |||
 Wernau
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
_in_ES.svg) | |||
| Elhelyezkedése Esslingen térképén | |||
| Wernau weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wernau témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
Wernau Délnyugat-Németországban, Baden-Württemberg tartomány Esslingen kerületében található, 25 km-re délnyugatra Stuttgarttól, a Neckar folyó mentén. A városka a Neckar folyó mellett épült. A folyónak a városka mellett elvezető szakaszát már 1818-ban szabályozták. A város szomszédságában egykor elterülő Neckar-holtágat 1820-tól több szakaszban feltöltötték. A település környékén a 20. században kavicsbányászat folyt, ennek maradványa a Großer See (Nagy tó) és a Kleiner See (Kis tó) nevű vízfelületek. A tavakat 1981-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A 45 hektáros tóvidék mellett védett a wernaui agyagbányák nevű, 4,5 hektárnyi terület is. Wernau a Stuttgart–Tübingen vasútvonal mellett fekszik, 2009-re tervezik a stuttgarti S-Bahn meghosszabbítását a településig.
Története
Helyén 1384-ben és 1681-ben is megpróbáltak már települést létrehozni, de a korabeli falvak gyorsan elnéptelenedtek. Wernaut 1938-ban hozták létre az egymás közelében fekvő Pfauhausen és Steinbach települések összevonásával. A település népességét a második világháború végén Magyarországról kitelepített svábok gyarapították. Wernaut 1968. április 1-jén nyilvánították várossá.
Nevezetességei
- A Freiherren von Palm nemesi család kastélya a 18. századból
- Maria-Hilf-kápolna 1667-ből
- Itt született Johannes Kreidler zenész
Testvérvárosa
Jegyzetek
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (Deutsch nyelven). register of German municipalities (2023) . Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
További információk
