Ibolyás pókhálósgomba

	Az ibolyás pókhálósgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; ehető

Ibolyás pókhálósgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Kalaposgombák;
Család:	Pókhálósgombafélék;
Nemzetség:	Cortinarius;
Tudományos név
	Cortinarius salor; Fr. 1838
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ibolyás pókhálósgomba témájú médiaállományokat és Ibolyás pókhálósgomba témájú kategóriát.

Az ibolyás pókhálósgomba (Cortinarius salor) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európa és Észak-Amerika fenyveseiben, bükköseiben honos, ehető gombafaj.

Megjelenése

Az ibolyás pókhálósgomba kalapja 3-8 cm széles, eleinte félgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül, közepén néha lapos púppal. Felszíne nyálkás. Színe fiatalon élénk kékes-ibolyás, később a közepétől kezdve sárgásszürkévé változik. Húsa fehéres, a tönk csúcsán lilás. Szaga és íze nem jellegzetes. Sűrű lemezei tönkhöz nőttek. Színük fiatalon lila, majd megbarnulnak, éretten rozsdabarnák lesznek. A fiatal lemezeket kékes-lilés, pókhálószerű kortina védi. Tönkje 6-10 cm magas és 1-2 cm vastag. Töve bunkósan megvastagodott. Felszíne nyálkás. Színe fiatalon lilás, később fehéres. Spórapora rozsdabarna. Spórája majdnem kerek, felszíne durván rücskös, mérete 7,5-10 x 6-8,5 µm.

Hasonló fajok

A sárgáskék pókhálósgomba, a kéktönkű pókhálósgomba, a kéklemezű pókhálósgomba hasonlíthat hozzá.

Elterjedése és termőhelye

Európában és Észak-Amerikában honos. Meszes talajú, hegyi fenyvesekben, bükkösökben található meg. Augusztustól novemberig terem. Ehető, de igen ritka.