Gömöri Béla
| Gömöri Béla | |
| Született | Fleischmann Béla 1913. január 21.[1] Székesfehérvár |
| Elhunyt | 1974. június 18. (61 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | három gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B parcella, 7. sor, 18. sírhely) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gömöri Béla témájú médiaállományokat. | |
Gömöri Béla, születési és 1946-ig használt nevén Fleischmann Béla (Székesfehérvár, 1913. január 21.[2] – Budapest, 1974. június 18.) fül-orr-gégész, az orvostudományok kandidátusa (1966).
Életpályája
Fleischmann Géza (1877–1937)[3] önálló fűszerkereskedő és Klein Száli (1888–1949) gyermekeként született. Az 1930/31. tanév végén a Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Ybl Miklós Reáliskolában érettségizett. Felsőfokú tanulmányait 1933 és 1938 között a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte. Utóbbin általános orvosi oklevelet szerzett. Pályáját a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórháza Kórbonctani és Kórszövettani Intézetében kezdte, később és Fül-orr-gége Osztályán lett gyakornok, segéd-, illetve alorvos, végül pedig rendelő főorvos. 1941-ben fül-orr-gégész szakvizsgát tett. 1942-ben áthelyezték a Nagyváradi Állami Kórház Fül-orr-gége Klinikájára. 1944-ben származása miatt behívták munkaszolgálatra, s ezzel megszakadt szakmai tevékenysége. Szerencsésen vészelte át a vészkorszakot és a háború után visszatért a Szabolcs utcai Kórházba. Az 1940-es évek második felétől az Orvostovábbképző Intézet (OTI) Fül-orr-gégészeti Klinika egyetemi tanársegéde, 1948 és 1958 között klinikai adjunktusa, 1958-tól 1968-ig a Budapesti Orvostudományi Egyetem Fül-orr-gégészeti Klinika egyetemi adjunktusa volt. Ezután kinevezték a budapesti István Kórház Fül-orr-gégészeti Osztályának főorvosává, s emellett 1974-ig vezette az általa megszervezett Audiológiai Állomást. Meghívott előadóként hang-egészségtant is tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A Magyar Fül-orr-gégészek Társaságának vezetőségi tagja volt. Felesége dr. Kovács Ibolya főorvos, a Szeretetkórház gégész konziliáriusa volt. Három gyermeke született. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik. Temetésén Kovács Sándor gyászéneke után Salgó László főrabbi méltatta érdemeit.[4] Sírkövét 1975. június 25-én avatták fel.[5]
Díjai, elismerései
- Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1948)[6]
- Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950)
Főbb művei
- A parotis rosszindulatúan elfajult vegyes daganatairól. (Pollatschek-emlékkönyv. Budapest, 1942)
- Adatok a korai agyhártyagyulladások klinikájához. (Orvosok Lapja, 1948. 44.)
- Lappangó maláriánál tonsillectomia után fellépett ritka szövődmény. – A fül diphteriás megbetegedéséről. (A Pesti Izraelita Hitközség Kórházának Tudományos Közleményei, 1949)
- A gégetuberculosis paraaminosalycilsav kezeléséről. Szántó Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1950. 9.)
- Fül-orr-gégegyógyászat. Tankönyv. (Budapest, 1953, 2. átdolgozott kiadás, 1960)
- Adatok a pachydermia laryngis kérdéséhez. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1957)
- Adatok a gégedaganatok konzervatív sebészi megoldásához. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1959)
- Zur Frage der Pachydermie des Kehlkopfes. (Monatsschrift für Ohrenheilkunde und Laryngo-Rhinologie, 1959)
- Paralabyrinth sejtek gennyedése. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1960)
- A presbyacusisról. (Orvosképzés, 1960)
- Caisson-munka hatása a fülre. Rózsahegyi Istvánnal. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1962)
- A gége praecancerosisok kérdései. Kandidátusi értekezés is. (Budapest, 1964)
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05371.htm
- ↑ Születési bejegyzése a székesfehérvári polgári születési akv. 78/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ Fleischmann Géza halotti bejegyzése a székesfehérvári polgári halotti akv. 19/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ (1974. július 15.) „Elhalálozások”. Új Élet (Magyarország) 29 (14). (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ „Dr. Gömöri Béla főorvos sírkőavatása”, Új Élet, 1975. július 1. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1948. június 6. (125-126. szám)
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Kozák Péter: Gömöri Béla. www.kozakpeter.hu (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- Alexander Emed (2004. május 1.). „Emlékezés Gömöri Bélára”. Fül- orr- gégegyógyászat (Magyarország) 50 (2), 169–170. o. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
További információk
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
