Szórád
A Szórád[1] szláv eredetű régi magyar személynév. A Szent István korában Magyarországra érkezett lengyel hitvallónak, Remete Szent Andrásnak az eredeti, latinosan Zoeardus formában írt nevéből ered.[2] III. Béla király jegyzője szerint Árpád fejedelem egyik vezérének neve, utónévként innen újították fel a 19. században.[forrás?]
Rokon nevek
- Szalárd:[1] szláv eredetű régi magyar személynév, valószínűleg összefügg a Szórád, Zoárd, Zuárd nevekkel.[3]
- Szólát:[1] a Szórád régi magyar alakváltozata.[2]
- Zoárd:[1] régi magyar személynév, valószínűleg a Szórád alakváltozata. Női párja: Zoárda.[4]
- Zuárd:[1] a Zoárd alakváltozata.[5]
Gyakorisága
Az 1990-es években a Szórád, Szólát, Szalárd, Zoárd és Zuárd egyaránt szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][6][7]
Névnapok
Szórád, Szólát
Szalárd
Zoárd, Zuárd
- július 17.[4]
- december 3.[4]
- december 30.[4]
Híres Szórádok, Szólátok, Szalárdok, Zoárdok, Zuárdok
- Geőcze Zoárd magyar matematikus
- A Zoárd nemzetség az Árpád-kori nemzetségek egyike volt
Szórádok, Szólátok, Szalárdok, Zoárdok, Zuárdok az irodalomban
Kisfaludy Károly egyik balladájának címe Zuárd Karczag György Zúgó nyilak című regényében Zoárdnak hívják az egyik vitézt, aki a muhi csatában a főszereplő, Ernye fegyverhordozója lett Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő regényének egyik szereplője Nagy Zoárd
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 Ladó-Bíró, 114. old.
- ↑ 3,0 3,1 Ladó-Bíró, 111. old.
- ↑ 4,0 4,1 4,2 4,3 Ladó-Bíró, 130. old.
- ↑ Ladó-Bíró, 131. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)