Pénzverés a török hódoltság alatt

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Szilas 2023. december 24., 12:12-kor történt szerkesztése után volt. (új kulcs a(z) Pénztörténet kategóriához: „Török hódoltság” (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A török hódoltság területe az oszmán közigazgatás részét képezte. A történelmi Magyarország területén két pénzverde működött. Az egyik a Ruméliai vilajethez tartozó Nándorfehérvárott, ahol arany- és ezüstpénzeket vertek. A másik pénzverde a Temesvári vilajet területén lévő Modava vagy Mudava (későbbi neve Ómoldova, ma Újmoldova része) palánkvárában volt, ahol 1566-ban I. Szulejmán oszmán szultán rendelte el arany szultáni és ezüst akcse verését. Az Oszmán Birodalom pénzforgalmi szempontból nem volt egységes, hanem négy nagy pénzügyi zónára oszlott (akcse, para, száhi és penz), hódoltsági és szomszédos területeken a penz (a dénár törökben használt neve) volt a legkedveltebb fizetőeszköz.

Forrás

További információk

  • Slobodan Srećković. Ottoman Mints and Coins. [Ottomán pénzverdék és pénzérmék.]. Beograd (2002). ISBN 86-902045-3-9 
  • Gyöngyössy Márton. Altin, akcse, mangir... Oszmán pénzek forgalma a kora újkori Magyarországon.. Budapest: Martin Opitz Kiadó (2004). ISBN 963-217-432-1