Sárga gümőgomba

Sárga gümőgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Dacrymycetes;
Rend:	Dacrymycetales;
Család:	Dacrymycetaceae;
Nemzetség:	Dacrymyces;
Tudományos név
	Dacrymyces stillatus; Nees 1816
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga gümőgomba témájú médiaállományokat és Sárga gümőgomba témájú kategóriát.

A sárga gümőgomba (Dacrymyces stillatus) a gümőgombafélék családjába tartozó, kozmopolita elterjedésű, lombos fák és fenyők elhalt törzsén, ágain élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A sárga gümőgomba termőteste 2–8 mm átmérőjű kis kerek korong vagy lapos párnácska, felszíne néha agyvelőszerűen tekervényes lehet; a szomszédos termőtestek összeolvadhatnak. Felszíne sima, fényes, tapadós. Színe sárga, sárgás-narancsos vagy narancssárga. Idősen barnássá és kissé áttetszővé válik. Kiszáradva rozsdabarna réteget képet a felszínen, nedvességhez jutva visszanyeri korábbi alakját. Húsa kocsonyás, sárgás-narancsos színű. Szaga és íze nem jellegzetes. Spórapora narancsszínű. Spórája megnyúlt ellipszis vagy kolbász alakú, sima, vastag falú, sok olajcseppel, 1-3 vastag harántfal osztja részekre, mérete 12–15 x 6–8 µm.

Hasonló fajok

A narancssárga gümőgomba és az aranyos rezgőgomba fiatal példányai vagy a citromsárga csészegombácska hasonlíthat rá.

Elterjedése és termőhelye

Az egész világon elterjedt, kozmopolita faj. Magyarországon gyakori. Fenyők vagy lombos fák (főleg tölgy) elhalt, korhadó törzsén, ágain él, sokszor tömegesen. A termőtestek tavasztól késő őszig láthatók, enyhe, csapadékos időjárás esetén télen is. Nem ehető.