Cristfried Ganander
| Cristfried Ganander | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Haapajärvi |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Rantsila |
| Állampolgársága | svéd |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Royal Academy of Turku |
Cristfried Ganander (Haapajärvi, Észak-Pohjanmaa, 1741. november 21. – Rantsila, 1790. február 17.) finn néprajzkutató és lexikográfus.
Élete
Apja Thomas Ganader evangélikus káplán, anyja Helena Hiden volt. Apja 1751-ben elhunyt, ezután nagyapja, Henrik Hiden fogadta be, aki a kauhajoki-i plébánia káplánja volt. Maga Ganader is mint káplán tevékenykedett Rantsilában 1775 és 1790 közt. A turkui Akadémián teológiát hallgatott, 1763-ban szentelték fel, a mesterképzést 1766-ban fejezte be. Tanulmányai alatt komoly hatást gyakoroltak rá a természettudományok, s érdeklődni kezdett Henrik Gabriel Porthan finnség-fogalma iránt.
Munkái
Aenigmata Fennica Irodalmi pályafutását egy találós kérdés- és mesegyűjtemény kiadásával kezdte. Az anyagot Österbotten tartomány szájhagyományából gyűjtötte össze amikor Rantsila káplánja volt. Aenigmata Fennica, Suomalaiset Arwotuxet Wastausten kansa című gyűjteménye először 1793-ban jelent meg, az első kiadás 378 találós kérdést tartalmazott (egy későbbi kiadást lerövidítettek, néhány szexuális és egyházi jellegű darabot kivettek). Az általa gyűjtött anyag a népköltészeten és a finn lexikonon alapul.[1] Mythologia Fennica A Mythologia Fennica a népköltészet, a hagyományok, mágikus szövegek és az irodalmi források kézikönyveként jelent meg 1789-ben.[2] A munka egyben bemutatja a finn nép korai történelmét is. Maga a mű eredetileg 1785-ben készült el, s igazából Ganander szélesebb körű lexikográfiai munkásságának része volt.[3] Az új kiadás 1961-ben jelent meg. A munkát később Elias Lönnrot figyelemre méltó alkotásnak tartotta, s saját munkáját később Ganander kiindulópontjáról folytatta. Nytt Finskt Lexicon Legfigyelemreméltóbb munkája a Nytt Finskt Lexicon című szótár. A munka több, mint 30 000 lexikális bejegyzést tartalmaz, amelyeket Ganader svéd és latin magyarázatokkal látott el. A kötetben etimológiai magyarázatok is találhatóak. A művet nem adták ki a szerző életében, első kiadása 1937 és 1940 közt jelent meg. Egyéb munkái 1780-ban egy disszertációt publikált a roma nép eredetéről, életmódjáról és nyelvéről. Nemzeti és tudományos érdeklődése az oktatásra is vonatkozott. Ganader adott ki kettők a legkorábban megjelent finn nyelvű orvosi könyvek közül: Maan-Miehen Huone-ja Koti-Aptheeki és Eläinten Tauti-Kirja. Még a 19. században is számos kiadása jelent meg ezeknek a munkáknak.
Jegyzetek
- ↑ Leea Virtanen, 'The Collecting and Study of Riddles in Finland', in Arvoitukset: Finnish Riddles, ed. by Leea Virtanen, Annikki Kaivola-Bregenhøj and Aarre Nyman, Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Toimituksia, 329 ([Helsinki]: Suomen Kirjallisuuden Seura, 1977), pp. 51-57 (at 53).
- ↑ Christfrid Ganander, Mythologia fennica, eller förklaring öfver de nomina propria deastrorum, idolorum, locorum, virorum, &c. eller afgudar och afgudinnor, forntidens märkelige personar, offer och offer-ställen, gamla sedvänjor, jätter, trol, skogs- sjö och bergs-rån m. m. Som förekomma i de äldre finska troll-runor, synnyt, sanat, sadut, arwotuxet &c. samt än brukas och nämnas i dagligt tal; til deras tjenst, som vela is grund förstå det finska språket, och hafva smak för finska historien och poëin, af gamla runor samlad och uttydd (Åbo: Frenckell, 1789), https://books.google.fi/books?id=MDVKAAAAYAAJ&.
- ↑ Juha Y. Pentikäinen, Kalevala Mythology: Expanded Edition, ed. and trans. by Ritva Poom (Bloomington: Indiana University Press, 1999), 4-5.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cristfried Ganander című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
