Karbonil-szulfid

Karbonil-szulfid
Karbonil-szulfid
A karbonil-szulfid molekula modellje
IUPAC-név	Karbonil-szulfid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	463-58-1
SMILES O=C=S
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	COS
Moláris tömeg	60,08 g mol−1
Megjelenés	Színtelen gáz
Sűrűség	2,721 kg/m³ (gáz, normálállapotban) 1,178 kg/l (folyadékfázis, forrásponton)
Olvadáspont	−138,81 °C
Forráspont	−50,2 °C
Oldhatóság (vízben)	1447 mg/l
Veszélyek
EU osztályozás	Nagyon gyúlékony (F+), Mérgező (T)
NFPA 704	4 3 0
R mondatok	R12, R23
S mondatok	S9, S16, S33, S36, S45
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	Szén-dioxid Szén-diszulfid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A karbonil-szulfid vagy szén-oxid-szulfid egy kémiai vegyület, a szén-dioxid monotioszármazékának (egy kénatomot tartalmazó származékának) tekinthető. A képlete COS. Az oxid-szulfidok közé tartozik. (Oxid-szulfidoknak nevezik azokat a vegyületeket, amelyben egy központi atomhoz nem csak kénligandumok, hanem oxigénligandumok is kapcsolódnak.) Jellegzetes szagú gáz. Lineáris molekulákat alkot. Vízben oldható. A vegyületet Than Károly magyar kémikus fedezte fel 1867-ben (ő a 'szénélegkéneg' néven tartotta számon).

Kémiai tulajdonságai

A karbonil-szulfid meggyújtható, égésekor szén-dioxid és kén-dioxid képződik. Könnyen bomlik szén-dioxidra és szén-diszulfidra a következő egyenlet szerint:

$$\begin{gathered} \mathrm{2} \\ \mathrm{C}\mathrm{O}\mathrm{S}\mathrm{\to }\mathrm{C}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{C}{\mathrm{S}}_{\mathrm{2}} \end{gathered}$$

Vizes oldata hidrolizál, a hidrolízis során szén-dioxid és kén-hidrogén képződik. Lúgok hatására bomlik, a reakcióban karbonátok és szulfidok képződnek.

$$\begin{gathered} \mathrm{C}\mathrm{O}\mathrm{S}\mathrm{+}\mathrm{4} \\ \mathrm{K}\mathrm{O}\mathrm{H}\mathrm{\to }{\mathrm{K}}_{\mathrm{2}}\mathrm{C}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}{\mathrm{K}}_{\mathrm{2}}\mathrm{S}\mathrm{+}\mathrm{2} \\ {\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O} \end{gathered}$$

Előfordulása

A karbonil-szulfid a természetben megtalálható egyes ásványvizekben oldott állapotban, például a parádi és a harkányi ásványvizekben. A vegyület hidrolízisekor képződő szén-dioxid és kén-hidrogén adja ezeknek az ásványvizeknek a jellegzetes ízét. Kimutatták a Vénusz légkörében is. Egyes elméletek szerint a jelenléte a bolygó légkörében ott élő mikroorganizmusokkal magyarázható.

Előállítása

Karbonil-szulfid képződik szén-monoxidból és kéngőzökből magas hőmérsékleten.

$\mathrm{S}\mathrm{+}\mathrm{C}\mathrm{O}\mathrm{\to }\mathrm{C}\mathrm{O}\mathrm{S}$

Laboratóriumban előállítható kálium-tiocianátból kénsavval. Az így nyert gáz melléktermékeket tartalmaz, ezért tisztítást igényel.

$\mathrm{K}\mathrm{S}\mathrm{C}\mathrm{N}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{S}{\mathrm{O}}_{\mathrm{4}}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}\mathrm{⟶}\mathrm{K}\mathrm{H}\mathrm{S}{\mathrm{O}}_{\mathrm{4}}\mathrm{+}\mathrm{N}{\mathrm{H}}_{\mathrm{4}}\mathrm{H}\mathrm{S}{\mathrm{O}}_{\mathrm{4}}\mathrm{+}\mathrm{C}\mathrm{O}\mathrm{S}$

Források

• Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
• Nyilasi János: Szervetlen kémia
• Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet.