Szilágyi Dezső-kilátó
| Szilágyi Dezső-kilátó | |
 | |
| Település | Magastátra |
| Megnyitás | 1904. augusztus 7. |
| Építési stílus | neoromantika |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Elhelyezkedése | |
 Szilágyi Dezső-kilátó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 49° 09′ 29″, k. h. 20° 13′ 39″49.158086°N 20.227474°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 29″, k. h. 20° 13′ 39″49.158086°N 20.227474°E | |
A Szilágyi Dezső-kilátó turisztikai látnivaló és egyúttal magyar emlékhely az Ótátrafüred fölé magasló Tarajka hegyen.
Földrajzi helyzete, elérhetősége
Az Ótátrafüredről a hegyre felvezető út utolsó kanyarulatában, a fogaskerekű sikló tarajkai állomásától alig pár száz métere áll.
Története
Szilágyi Dezső nagy támogatója volt a tátrai turizmus fejlesztésének. Minden évben visszatért a Magas-Tátrába, gyakori vendége volt Ótátrafüreden. Miután 1901-ben meghalt, a Magyarországi Kárpát-egyesület úgy döntött, hogy kilátót épít tiszteletére. A közadakozásból több mint hétezer korona gyűlt össze. Az építményt Majunke Gedeon tervezte. 1904 augusztusában avatták fel; az ünnepségre számos neves személyiség között Darányi Ignác volt földművelésügyi miniszter is eljött. Az átadás után a kilátó belsejében több emléktáblát is helyeztek. Csontváry Kosztka Tivadar egyik kedvelt helye volt; több képét is itt festette. A második világháború után a domborművet és az emléktáblákat is leszerelték.
Az építmény
A hatszögletű csonka gúlára emlékeztető, pavilonszerű kilátó alapját faragott kőtömbökből rakták, a felépítmény vasszerkezet ugyan csak vasból öntött, míves korláttal. A tetőzet szerkezete is igen gazdagon díszített. Az útkanyar felé néző oldalon, a gránit alapban helyezték el a Szilágyi Dezső kétszeres életnagyságú, domborműves portréját, amit Istók János szobrászművész készített el. A balra néző profilt körívben a „A Magyarországi Kárpát Egyesület Szilágyi Dezső emlékezetének” szöveg szegélyezte.
Jelen állapota
2022-ben állapota enyhén elhanyagolt. A gránit talapzat kör alakú bemélyedésében még a dombormű egykori felfogatásának helye is látható. A kilátóból remekül ráláthatunk a Tarpataki-völgyre. Az épülettől turistajelzés vezet a vízeséseiről nevezetes patakhoz. Az építménytől nem messze alkotják meg telente a tátrai jégtemplomot.[1]
Jegyzetek
Források
- Orosz Örs: Szoborsorsaink, Méry Ratio Kiadó, 2022 — idézi Pásztor Péter:Szilágyi Dezső-kilátó: egy elfeledett magyar emlék a Magas-Tátrában — fényképekkel