Egyenes vonalú egyenletes mozgás

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Pkunk 2024. december 13., 05:46-kor történt szerkesztése után volt. (Visszavontam az utolsó 3 változtatást (2001:4C4E:1409:5600:C4BD:85A3:F080:2E48, 2001:4C4C:1064:6B00:39B5:D1D1:FFFC:AD8 és Pkunk), visszaállítva 2001:4C4E:21C3:CE00:490A:60B7:D47F:DD64 szerkesztésére: korrigálás)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
A Mikola-csőben mozgó buborék egyenes vonalú egyenletes mozgást végez

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás a kinematika tárgykörébe tartozó legegyszerűbb mozgásforma. Jellemzője, hogy a test egyenes pályán, változatlan irányban úgy mozog, hogy egyenlő időközök alatt egyenlő útszakaszokat fut be, bármilyen kicsik is ezek az időközök. A test által megtett s út és a megtételéhez szükséges t idő egyenesen arányosak, azaz hányadosuk állandó. Ezt a hányadost a test sebességének (v) nevezzük. v=st A sebesség-idő grafikon a vízszintes t-tengellyel párhuzamos egyenes, a grafikon alatti terület a test által megtett út. Az elmozdulás-idő grafikon egyenes, melynek meredeksége a test sebessége. Az út-idő grafikon az origóból kiinduló, az előzővel párhuzamos egyenes. Egyenes vonalú egyenletes mozgást végez például egy vízzel töltött, a vízszintessel szöget bezáró üvegcsőben (Mikola-cső) levő légbuborék. Az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző (vagy nyugalomban levő) pontszerű test kölcsönhatás hiányában nem változtatja meg mozgásállapotát (Newton 1. axiómája), ezt a tulajdonságot tehetetlenségnek nevezzük. Ugyancsak egyenes vonalú egyenletes mozgást végez a pontszerű test akkor, ha a rá ható erők vektori összege nulla.

Lásd még

Források

Hivatkozások

sv:Rörelse (fysik)#Rätlinjig rörelse