Farkashelyvidovány
| Farkashelyvidovány (Dubovce) | |||
 | |||
| A Szent Zsófia templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Szakolcai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1532 | ||
| Polgármester | Dana Dorothea Mikulová | ||
| Irányítószám | 908 62 | ||
| Körzethívószám | 034 | ||
| Forgalmi rendszám | SI | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 210 m | ||
| Terület | 8,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 48° 46′ 21″, k. h. 17° 14′ 55″48.772500°N 17.248611°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 21″, k. h. 17° 14′ 55″48.772500°N 17.248611°E | |||
| Farkashelyvidovány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkashelyvidovány témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Farkashelyvidovány (szlovákul Dubovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban. Farkashely és Vidovány falvak egyesítésével jött létre.
Fekvése
Szakolcától 12 km-re délre fekszik.
Története
A község területén már a kelták korában kisebb vár állt, mely azonban még a 14. század előtt elpusztult. Farkashely neve a szláv vlk (= farkas), Vidovány falu neve pedig védőszentjének, Szent Vidnek nevéből származik. 1392-ben mindkét település Holics várának tartozéka volt. Vidovány első írásos említése 1553-ból származik. A falu 1600 és 1720 között lényegében a mai iskola, az iskolaudvar és a kertészet területén állt. Birtokosa Fogarasi gróf volt, akinek halála után özvegye a birtokot a Habsburg családnak adta el, akik holicsi uradalmukhoz csatolták. A Vidoványi-patakra halastavat is építettek. A 17. század Habsburg ellenes harcai során többször dúlták kuruc és császári hadak. 1812-ben orosz, 1866-ban porosz hadak vonultak itt át. 1828-ban Farkashely 67 házát 467-en, Vidovány 40 házát 178-an lakták. 1866-ban a porosz hadak nyomában kolerajárvány tört ki, melynek napi 5-10 áldozata volt, így a Vieszka felé menő út jobb oldalán új temetőt kellett nyitni. Vályi András szerint " VLKOVÁN, v. Vluskován. Tót falu Nyitra Várm. fekszik Radosócznak szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű, fája van mind a’ kétféle, és réttye is."[1] Fényes Elek szerint " Vleszkován, Nyitra m. tót f. Radosóczhoz 3 fertály. 395 kath., 4 evang., 20 zsidó lak. F. u. ő cs. kir. felsége. Ut. p. Holics."[2] Vályi András szerint "VIDOVÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Király, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Radosoveczhez nem meszsze, és annak filiája; határja ollyan, mint Vleskováné." [1] Fényes Elek szerint "Vidován, Nyitra m. tót f. Radosóczhoz 1/2 óra, 253 kath., 11 zsidó lakos. F. u. ő cs. k. felsége. Ut. p. Holics."[2] A trianoni békeszerződésig mindkét falu Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott. Farkashely és Vidovány községeket 1954-ben egyesítették.
Népessége
1910-ben Farkashelynek (Vlčkovany) 502, Vidoványnak (Vidovany) 267, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben az egyesített községnek 666 lakosából 658 szlovák volt. 2011-ben 654 lakosából 611 szlovák.
Nevezetességei
- Farkashely Szent Zsófia tiszteletére szentelt temploma 1866 és 1868 között épült.
- Vidovány Szent Antal temploma 1902-ben épült.
Külső hivatkozások
- Farkashelyvidovány hivatalos oldala
- Községinfó
- Farkashelyvidovány Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2006. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ 2,0 2,1 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.