Vécsey Ágoston

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Dudva 2024. február 20., 00:29-kor történt szerkesztése után volt. (Magyar katonák kategória eltávolítva; A napóleoni háborúk magyar katonái kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Vécsey Ágoston
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Rzeczniów
Meghalt1857. január 17. (81 évesen)
Bécs
Állampolgárságamagyar
Rendfokozata
  • lovassági tábornok
  • lovassági tábornok
  • tábornok
Csatái
Kitüntetéseia katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztje
HázastársaColson amália
GyermekeiMária, Angelika, Károly, Eduárd, Jenő, Sándor, Ágost, Karolina, Emília, Amália, Jozefina, Adolf, Felícia
SzüleiVécsey Szigbert, Révay Zsófia
A Wikimédia Commons tartalmaz Vécsey Ágoston témájú médiaállományokat.

Gróf hernádvécsei és hajnácskői Vécsey Ágoston (Rzeczniów, 1775. augusztus 22.Bécs, 1857. január 15.) császári és királyi lovassági tábornok, titkos tanácsos, testőrségi parancsnok.

Élete

Vécsey Szigbert császári és királyi altábornagy fiaként a Vécsey család gömöri ágából származott, amely 1692-ben kapott bárói címet I. Lipót magyar királytól. Katonai pályáját tizennégy évesen egy császári gyalogezredben kezdte, de már néhány hét szolgálat után alhadnagy lett egy vértesezredben. Apja oldalán részt vett a török elleni háborúban. 1793-ban főhadnagyi rangban átlépett a huszársághoz, 1794 elejétől alszázadosként apja huszárezredében szolgált. Számos figyelmet felkeltő haditettet vitt véghez, ezért gyorsan haladt felfelé a ranglétrán. 1799-ben főszázadossá, 1801-ben őrnaggyá, 1805-ben pedig alezredessé léptették elő. 1805. december 4-én, az austerlitzi csata után I. Ferenc császár személyes kívánsága volt, hogy Vécsey kísérje 150 huszárból álló csapattal a Napóleonnal tartott találkozójára. 1806-ban megkapta a Katonai Mária Terézia-rend vitézi keresztjét. 1807-ben áthelyezték a 8. huszárezredbe, melynek 1808-ban ezredese és parancsnoka lett. Az asperni csatában ismét kitűnt vitézségével, ezért soron kívül vezérőrnaggyá léptették elő. 1813-ban katonai érdemeinek elismeréséül a császár grófi rangra emelte. 1820-ban altábornaggyá léptették elő, majd 1829-ben a 3. huszárezred tulajdonosává nevezték ki. 1838-ban valóságos titkos tanácsosi címet kapott. 1840-ben lovassági tábornokká léptették elő és kinevezték a bécsi magyar nemesi testőrség parancsnokává. Ő volt az 1848-ban megszűnt testőrség utolsó parancsnoka, akkor vonult nyugalomba is.

Családja

Felesége, Colson Amália Karolina (17861826) csillagkeresztes hölgy volt, akit 1801-ben vett nőül. Házasságából tizenhárom gyermek született, köztük Károly honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike, akinek a forradalomhoz való csatlakozását apja nem tudta megbocsátani: az ítéletek idején Bécsben személyesen intézkedett, hogy akasztásra ítélt fiának előzőleg végig kelljen néznie bajtársai kivégzését, és utolsóként kerüljön sorra.[1] Fiai közül csak Eduárdnak volt utódja, egyetlen leánya személyében.

Jegyzetek

Források

Révai nagy lexikona XIX. kötet (Vár–Zsüri; kiegészítés: Aachen–Beöthy). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1926. 104. o.