Meinhard von Gerkan
Innen: Hungaropédia
| Meinhard von Gerkan | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | 2022. november 30. (87 évesen)[1][2][3] Hamburg[1] |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Technical University of Braunschweig |
| Kitüntetései |
|
| Építészi pályafutása | |
| Jelentős épületei | Berlin Hauptbahnhof, Berlin-Tegel repülőtér |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Meinhard von Gerkan témájú médiaállományokat. | |
Meinhard von Gerkan (Riga, 1935. január 3. – Hamburg, 2022. november 30.) német építész.
Életpályája
Balti-német családból származott. Apja 1942-ben katonaként halt meg a keleti fronton, a második világháború idején. Anyja nem sokkal azután halt meg, amikor elmenekültek Posenből.[5] Először Hamburgban tanult jogot és fizikát, majd úgy döntött, hogy építészetet tanul Berlinben. 1964-ben építészmérnöki diplomát szerzett a Braunschweigi Műszaki Egyetemen. 1965-ben megalapította a Gerkan, Marg und Partner irodai társaságát.
Munkái
- Neues Tempodrom Berlin
- Stadthalle Bielefeld
- Flughafen Stuttgart Terminal 1, 2 und 3
- Hotel am Hillmannplatz Brémaban (1985)
- Parkhaus Hillmannplatz Brémaban (1985)
- Musik- und Kongresshalle Lübeck
- Germanischer Lloyd Hamburg
- Deutsch-Japanisches Zentrum Hamburg
- Jumbohalle Flughafen Hamburg in Hamburg-Fuhlsbüttel
- Innendesign des Zuges Metropolitan
- Berliner Hauptbahnhof
- Hamburger Flughafen
- Flughafen Tegel
- Seremetyjevói nemzetközi repülőtér
- Christus-Pavillon Volkenroda
- Spielbank Bad Steben
- Lingang New City Putung, Kína
- Flughafen Berlin Brandenburg Willy Brandt (BER), Berlin
- Kínai Nemzeti Múzeum, Peking, Kína
- Tiencsin Nyugati pályaudvar, Kína
- Hanoi Museum, Hanoi, Vietnam[6]
- Hamburgi Műszaki Egyetem főépülete[7]
Képtár
-
-
-
Christus-Pavillon -
Vogelbeobachtungsturm auf dem Graswarder -
-
Lingang New City
Írásai
- Die Verantwortung des Architekten. Bedingungen für die gebaute Umwelt. Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart 1982, ISBN 3-421-02584-3
- Alltagsarchitektur: Gestalt und Ungestalt. Bauverlag, Wiesbaden, Berlin 1987, ISBN 3-7625-2449-1
- Architektur im Dialog. Texte zur Architekturpraxis. Ernst & Sohn, Berlin 1995, ISBN 3-433-02881-8
- Black Box BER. Vom Flughafen Berlin Brandenburg und anderen Großbaustellen. Wie Deutschland seine Zukunft verbaut. Quadriga, Berlin 2013, ISBN 978-3-86995-060-0
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Architekt Meinhard von Gerkan ist tot (német nyelven)
- ↑ https://nos.nl/artikel/2454987-duitse-toparchitect-von-gerkan-vliegveld-en-hoofdstation-berlijn-overleden
- ↑ https://www.reuters.com/lifestyle/german-architect-von-gerkan-who-designed-berlin-airport-dies-87-2022-12-01/
- ↑ https://www.vestnesis.lv/op/2021/133.6
- ↑ Alexandra Kilian: Meinhard von Gerkan: „Ich wurde Architekt aus Leidenschaft – und bin es geblieben.“. Berliner Morgenpost, 2015. január 3.
- ↑ Hanoi Museum – gmp
- ↑ Einweihung des Hauptgebäudes der TU Hamburg – weithin sichtbares Wahrzeichen mit großer Strahlkraft. TUHH, Pressemitteilung, 24. August 2012 (németül)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Meinhard von Gerkan című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
