Ernest Lavisse

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>FoBe 2022. december 17., 18:46-kor történt szerkesztése után volt. (link: maître de conférences egyelőre piros, de fontos lenne)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ernest Lavisse
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ÁllampolgárságaAz adatok szerializációja sikertelen
Foglalkozása
  • történész
  • egyetemi oktató
  • író
Tisztsége
  • tanár
  • seat 6 of the Académie française (1892. június 2. – 1922. augusztus 18.)
  • igazgató (1903–1919, École normale supérieure)
Iskolái
KitüntetéseiAz adatok szerializációja sikertelen

Ernest Lavisse aláírása
Ernest Lavisse aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernest Lavisse témájú médiaállományokat.

Ernest Lavisse (Le Nouvion-en-Thiérache (Aisne), 1842. december 17.Párizs, 1922. augusztus 18.) francia történetíró.

Életútja

Iskoláit Párizsban végezte és 1875-ben maître de conférences lett az Ecole normale-ban, 1888-ban pedig a párizsi egyetemen (Sorbonne) a Faculté des lettres (bölcsészettudományi kar) rendes tanárává lépett elő, az újkori történelem tanára volt. Lavisse sokat foglalkozott a francia tanügy reformeszméivel is, több rendbeli történeti iskolakönyvet is szerkesztett. Továbbá magára vállalta Freeman Historical geography of Europe című művének francia fordítását, melyhez a bevezetést a következő cím alatt írta meg: Dissertation sur l'histoire générale de l'Europe. Ezt a szellemes értekezést Angyal Dávid fordította le magyarra (Olcsó könyvtár). Rambaud társaságában a középkor és újkor történetének kézikönyvét szerkesztette, mely füzetekben jelent meg (Histoire générale du IV. siècle à nos jours). Megírta Poroszország és Franciaország legújabb korának történetét is. 1895 nyarán nyílt levelet intézett II. Vilmos német császárhoz, hogy ne engedje meg az 1870-es diadalok tervezett megünneplését, mert ez a franciákat nagyon sértené, és a kívánatos kibékülést a franciák és németek között megnehezítené. 1902-ben a francia akadémia tagjának választották, 1906-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt.

Főbb művei

  • De Hermanno Salzensi ordinis teutonici magistro (doktori értekezés, Párizs, 1875)
  • Étude sur l'une des origines de la Monarchie prussienne ou la Marche de Brandebourg sous la dynastie ascanienne (Párizs, 1875)
  • Études sur l'histoire de Prusse (Párizs, 1879)
  • Questions d'enseignement national (Párizs, 1885)
  • Essais sur l'Allemagne impériale (Párizs, 1888)
  • Trois empereurs d'Allemagne, Guillaume I, Frédéric III, Guillaume II (Párizs, 1888)
  • Études et étudiants (Párizs, 1889)
  • Le grand Frédéric avant l'avènement (Párizs, 1893)

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Académie française (français nyelven). academie-francaise.fr . (Hozzáférés: 2020. július 4.)

Források