Flesch Nándor
| Flesch Nándor | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Pest[1] |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Grünwald Irén (h. 1892–1933) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (1879–1884, orvostudomány) |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (56-20-13) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Flesch Nándor témájú médiaállományokat. | |
Flesch Nándor (Pest, 1861. június 17.[2] – Budapest, Józsefváros, 1933. március 6.)[3] orvos, egészségügyi főtanácsos, lapszerkesztő.
Életpályája
Flesch Jakab (1809–1885) üzlettulajdonos és Veit Janka fiaként született. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Királyi Katolikus Főgimnáziumban végezte. 1879 májusában kitüntetéssel érettségi vizsgát tett. Felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára (1879–1884). 1880 és 1884 között Thanhoffer Lajos mellett működött mint a Földművelési Minisztériumtól kiküldött tenyészbénasági preparátor. Orvosi oklevének megszerzése után a Mihalkovics Géza által vezetett II. Bonctani és Fejlődéstani Intézethez került mint tanársegéd, ahol az Orvosi Heti Szemle 1886-os megindításáig dolgozott. A Szemlét Heltai Manóval közösen indította meg, de útjuk 1894-ben szétvált. A lapot 1914 decemberéig jelentette meg, majd minden előzetes bejelentés nélkül váratlanul megszüntette. Feltehetőleg az első világháború alatt jelentkező papírhiány és más irányú elfoglaltságai miatt szűnt meg. A 29 évfolyam 57 kötetét ő maga tervezte. 1888-ban kinevezték tartalékos főorvossá a budapesti 16. sz. helyőrségi kórházhoz.[4] 1891 januárjában áthelyezték a 22. gyalogezredhez.[5] 1892. szeptember 8-án Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Grünwald Irént (1872–1933), Grünwald Samu kereskedő és Waldner Sarolta lányát.[6] Az 1898-ban megalakult Országos Orvos-Szövetség a főtitkárává választotta, s később a szövetség alelnöki tisztségét is betöltötte. 1928-ban megkapta az egészségügyi főtanácsos címet.[7] Halálát mellgyík (Angina pectoris) okozta. Nagy részvét mellett a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra (56-20-13). Felesége 1933 júliusában követte a halálba, öngyilkos lett.[8]
Művei
- Vivisectionen am Hunde. Ónodi Adolffal. Stuttgart, 1884
Jegyzetek
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 476/1861. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 519/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
- ↑ Pesti Hírlap, 1888. október 9. (10. évfolyam, 279. szám)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1891. január 6. (25. évfolyam, 4. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 432/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
- ↑ „Uj egészségügyi főtanácsosok és tanácsosok”, Pesti Hírlap, 1928. július 11. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
- ↑ Budapesti Hírlap, 1933-07-21 / 163. szám
Források
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 282. o. Online elérés
- Szállasi Árpád (1975. július 13.). „Flesch Nándor lapja, az Orvosi Heti Szemle”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 116 (28), 1653–1655. o. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
