Reichental Ferenc

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Dudva 2024. december 10., 13:28-kor történt szerkesztése után volt. (+Kategória:Hadifoglyok az első világháborúban; +Kategória:Magyar hadifoglyok; +Kategória:Magyar pedagógusok; ±Kategória:FestőkKategória:Magyar festők (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Reichental Ferenc
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Lég
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Foglalkozása
  • festőművész
  • grafikusművész
  • tanár
  • képzőművész
  • neveléstudós

Reichental Ferenc (František Reichentál; Nagylég, 1895. május 6. - New York, 1971. április 5.[1]) festő.

Élete

1915-ben a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Glatz Oszkár volt. Tanulmányait megszakítva az orosz frontra került, ahol fogságba esett. 1920-1921-ben Szentpétervárott orosz avantgárd közösséggel ismerkedett. 1921-ben tért haza Csehszlovákiába. 1922-től a Szlovákiai Művészek Szövetségének tagja, együttműködött Harmos Károllyal és komáromi körével. 1923-1925 között németországi tanulmányútja során a német expresszionizmus hatott rá. 1926-ban Párizsban Klepetár János[2] nagyobb összeget csalt ki tőle.[3] Hazatérése után a művészi tevékenységen kívül oktatással is foglalkozott. 1931-ben magán festőiskolát nyitott Pozsonyban, 1934-1938 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskola tanára volt. 1939-ben Magyarországra emigrált, majd 1944-1948 között ismét (Cseh)Szlovákiában élt. 1948-ban az Amerikai Egyesült Államokba távozott. Művészi pályája kezdetén az expresszionizmus hatott rá, még a 30-as években is a legmerészebb szlovákiai modern művészek között tartották számon. A portré, tájképfestészet és csendélet műfajában a modern tendenciákat követte, amelyben a 30-as években megjelent a szürrealizmus szemlélete is. A holokauszt mély nyomot hagyott művészetében, s az 50-es évek végéig főképp ezt a témát dolgozta fel. Megváltozott a stílusa. 1969-től az ENSZ Művészeti Szövetségének tagja, és ő tervezte az ENSZ 1970. évi emlékbélyegét. Alkotásai többek között megtalálhatóak a Pozsony Városi Galéria, Érsekújvárott, a rigai Külföldi Művészek Múzeuma, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a Nyitrai Galéria, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria, a komáromi Duna Menti Múzeum, a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum, a moszkvai Puskin Múzeum gyűjteményében, illetve izraeli, ausztriai, kanadai és egyesült államok-beli közgyűjteményekben.

Források

  1. Vagy április 2.
  2. Később 10 évet ült Vörösmarty Margit meggyilkolása ügyében (PMH 16/161, 10 - 1937. július 18.).
  3. Prágai Magyar Hírlap 7/103, 3 (1928. május 4.)

További információk

  • Polák J. - Palotai B. 1937: Reichental Ferenc
  • Fodor, P. M. 1945: Súborná výstava 1920-1945 Františeka Reichentála. Bratislava
  • Doležal, F. 1946: Obrazy 1920-1945 Františeka Reichentála. Praha
  • Marian Váross 1960: Slovenské výtvarné umenie 1918-1945. Bratislava
  • Irodalmi Szemle 1969/3 (Tilkovszky Béla)
  • Zmetáková, D. - Kohút, L. 1992
  • Abelovský, J. - Bajcurová, K. 1997: Výtvarná moderna Slovenska. Bratislava
  • Kohút, L. 1998: František Reichentál Bratislava