Tapasztalati képlet (kémia)

A kémiában egy vegyület tapasztalati képlete a vegyületet alkotó elemek atomjainak legkisebb egész számokkal kifejezett aránya. A tapasztalati képlet nem tartalmaz információt az izomériáról, szerkezetről és az atomok számáról. Egyes anyagok „óriási molekulákat” alkotnak (ideértve a makromolekulák mellett a hatalmas kovalens hálózatot alkotó atomrácsos kristályokat is), az ionrácsos kristályok esetében pedig nem is beszélhetünk molekulákról. A tapasztalati képlet lehetőséget ad mindezeknek a sajátos anyagoknak a tömör jelölésére, pl. CaCl₂ (ionrács) és SiO₂ (atomrács). A tapasztalati kifejezés az elemanalízis kísérleti vizsgálatára utal, mellyel meg lehet határozni a vegyületet alkotó elemek relatív arányát. Ezzel szemben a molekulaképlet megadja a molekulát alkotó egyes atomtípusok számát, a szerkezeti képlet pedig a molekula szerkezetét is leírja. Az n-hexán szerkezeti képlete például CH₃CH₂CH₂CH₂CH₂CH₃, amelyből látható, hogy benne 6 szénatom egyenes láncot alkot, melyhez 14 hidrogénatom kapcsolódik. A hexán molekulaképlete C₆H₁₄, tapasztalati képlete C₃H₇, azaz a hexánban a C:H arány 3:7. Különböző vegyületek rendelkezhetnek azonos tapasztalati képlettel. Például a formaldehid, ecetsav és glükóz tapasztalati képlete is CH₂O. Ez megegyezik a formaldehid tényleges kémiai képletével, de az ecetsavban kétszer ennyi, a glükózban pedig hatszor ennyi atom található.

Példák hétköznapi anyagokkal

Anyag	Összegképlet	Tapasztalati képlet
víz	H2O	H2O
metán	CH4	CH4
benzol	C6H6	CH
kén	S8	S
glükóz	C6H12O6	CH2O

További információk

• Tapasztalati képletekhez kapcsolódó feladatok (angolul)
• Kémiai képletek típusai és jelentései